Interjú Dibusz Dénessel, A Pécsi MFC kapusával

Már a 2011/2012-es bajnoki idényt megelőzően is lehetett hallani futballberkekben, hogy van egy tehetséges fiatal kapus a PMFC-nél, akire érdemes odafigyelni. Nos, az ország hamar megtudta, hogy ez a fiatal játékos Dibusz Dénes, aki védéseivel több alkalommal is elkápráztatta a szurkolókat. 

De vajon miként élte meg a hirtelen jött népszerűséget a 21 éves játékos? 
 
- Egy picit valóban nagyon nagy volt körülöttem a felhajtás - mondta honlapunknak a kapus. - Felkapott a média, de úgy érzem, hogy tudtam ezt kezelni, és olyan maradtam, amilyen voltam. Tisztában vagyok vele, hogy ez ezzel jár, a focisták mindig a figyelem középpontjában vannak. Én azonban annak örülök a legjobban, hogy nem csak rólam, hanem a csapatról is pozitívan nyilatkoznak a hozzáértők. 
 
- A jövőbeni terveid között vélhetően szerepel a légióskodás... 

- Persze, vannak ilyen irányú elképzeléseim, de egyelőre ez még nem aktuális. Jelen pillanatban nem tervezem, hogy eligazolok, egy-két évet még szeretnék Pécsett maradni. Nagyon sok mindent kell még tanulnom ahhoz, hogy nyugodt szívvel azt tudjam állítani: készen állok a légióskodásra.   

- Volt már rá példa, hogy valaki csatárként kezdi a kölyök II-ben, aztán mégis kapusként fut be komoly pályafutást... 

- Ez nem én vagyok, kapusként kezdtem, és ott is ragadtam a háló előtt... 
 
- Mi fogott meg a dologban?

- Nekem mindig is nagyon természetesnek tűnt, hogy ott kell lennem a kapuban. Nem tudom, hogy mi lehet az oka. Ezt éreztem a leginkább testhezállónak. 
 
- Sokan őrültnek tartják a kapusokat. Hogy érzed, rászolgáltok erre a "kitüntetésre"?

- Mindenféleképpen kell egy kis flúg ahhoz, hogy bivalyerős lövésekbe belevetődjünk. De ha megnézzük, akkor majdnem minden labdasportban vannak ilyen posztok. Ettől függetlenül nem tartom magamat flúgos kapusnak, vannak babonáim, de más egyéb kirívó dolgom nincs. 
 
- Újévi kívánság?

- Jó lenne, ha a tabellán még előrébb tudnánk lépni. A kupából sajnos már kiestünk, pedig egy kupagyőzelem esetleg még benne lenhetne a pakliban. Remélem, hogy a tavasszal meg tudjuk alapozni egy olyan csapat gerincét, amire építkezve két-három éven belül nemzetközi kupaszereplést tudnánk produkálni. 
(czp) 

(FORRÁS:  NB1.HU )

Interjú Brian Jones-szal

Brian Jones az amerikai St. Louis Goalkeeper Academy alapítója.  Egerben, az Egri Kapusakadémia által szervezett nyári kapustáborban találkoztunk: 
 

Hello Brian!  Hogyhogy itt jársz Egerben? 

BJ: Nagyon jó barátom Illyés Dani, az Egri Kapusakadémia alapítója, az Ő meghívására jöttem segíteni a kapustáborba. Az interneten ismerkedtünk össze korábban, hiszen több edzésvideó is megtekinthető a világhálón, így jutott el hozzám. Kint járt nálam St. Louisban tavaly, én most viszonzom a látogatást. 

Hogyan kerültél kapcsolatba az európai footballal? 

BJ: Nagybátyám profi kapus volt, amikor kissrác voltam. Mivel a család minden vasárnap összejött ebédre, így délután a kertben rendszeresen tudott tanítgatni.

Amikor besötétedett, a ház emeletén folytattuk: a nagy franciaágyon vetődtem órákig.

Édesapám is footballozott, középpályás volt. Hiába, mert én kapus akartam lenni, mint a nagybátyám. 

Első klubod? 

BJ: Volt egy soccer-camp, azaz focitábor, melyet a Coca-Cola szponzorált, elég komoly színvonalon. Apám beíratott ide, mint mezőnyjátékost. Az egy hét elteltével jött értem, és kissé csodálkozott, mikor a táborzárón a legjobb kapus díj átvételére kiszólítottak. Az ott kiválasztott csapat tagja lettem, és az egész országot bejártuk, ami hatalmas élmény volt. 
 

Hamarosan Európába kerültél. Hogyan? 

Egy angol III. ligás csapat ajánlott szerződést, de a sport mellett dolgoznom is kellett, munkahelyet viszont nem tudtak szerezni nekem. Ezután Belgiumot választottam, mert ott könnyebb volt munkát találnom.

Senkit sem ismertem, valahogyan el kellett indulnom. Tudtam, hogy nagy kedvencem, Jean-Marie Pfaff , korábbi válogatott kapus abban a városban lakik, így felkerestem. Egy buszsofőr tudta, melyik a háza, és ott kirakott.

Ha hiszed, ha nem, 3 hónapig nála laktam, együtt edzettünk, Ő segített csapatot találni.

Így kerültem a II. ligás St. Nicolas csapatához, ahol 4 éven át védtem.

Portugáliába igazoltam ezután, szintén a másodosztályba, a Sporting Lisboa reserve-csapatához, ahol 2 évet töltöttem el. 
 

Hogyan  tértél vissza az USA-ba? 
 

BJ: Volt kapcsolatom az amerikai labdarúgó szövetséggel, így az MLS segítségével hazatértem, a Kansas City csapatát erősítettem .

Később Los Angelesbe szerettem volna igazolni, de ez rajtam kívülálló okok miatt meghiúsult.

Ekkor úgy döntöttem, abbahagyom a profi footballt, bár még csak 27 éves voltam. 
 

Milyen különbséget éreztél az amerikai és európai foci között? 
 

BJ:  Európában sokkal professzionalistább a football , mely nemcsak egyszerűen egy sportág, hanem része a politikának, vallásnak, nagyon sok ember életének. Ezért össze sem hasonlítható az amerikaival. 

Mit tartasz legnagyobb sikerednek? 

BJ: Egyértelműen a belgiumi 4 évet, hiszen abban az időben nagyon kevés amerikai tudott ott játszani, összesen 3 honfitársam volt . 

Mesélj a kapusakadémiáról! 
 

BJ:  Már játékoskoromban elhatároztam, hogy létrehozok egy olyan szervezetet, mely kapusokkal fog foglalkozni. Ennek ellenére 6 évig nem volt kapcsolatom a focival.  Ezidő alatt Los Angelesben dolgoztam a filmiparban, forgatókönyveket is írtam.

Korábbi elhatározásom azonbanolyan erős volt, hogy mégis sikerülrt megvalósítanom az akadémiát, 2 társammal közösen. Ez a St. Louis Goakkeeper Academy.

Itt aztán van élet, több, mint 250 kapus jár rendszeresen hozzánk, vegyesen fiúk , lányok.

Én magam napi 3-4 edzést tartok a hét minden, azaz minden napján. Kb. heti 100 kapust dolgoztatok meg hetente. 

További terveid? 

BJ: Szeretném minél magasabb szinten űzni e mesterséget. Szeretnék kapusedzőként visszatérni Európába, úgyhogy várok egy jó lehetőségre.

Másik álmom az Egyesült Államok nemzeti csapata mellett dolgozni! 
 

Magánéletedről elárulsz valamit? 

BJ:  Három éve élünk együtt párommal, akivel most éppen kisfiúnkat várjuk, aki hamarosan megszületik.

Beterveztük az esküvőt is, egy azonban biztos: kapusedzést azon a napon is tartok majd!!!

Interjú Heizler Jánossal, a Paks FC kapusedzőjével

Ks: Hogyan kezdődött pályafutásod? 

H.J.: Természetesen itt, Pakson álltam először a kapuba.Az utánpótlás szamárlétráját végigjárva jutottam el  a felnőtt csapat kapujáig. A katonaság időszaka alatt a Honvéd Kiss János SE-ben szerepeltem.

Még volt egy kisebb kitérőm az nb III-as Bonyhádba, azután visszakerültem végleg Paksra.

Ks: Legjobb meccsed?

H.J.: Egy alkalommal a Decs csapatát láttuk vendégül. Másnap a Tolnai Népújság úgy fogalmazott: Heizler-Decs 1-0.

A másik legemlékezetesebb pillanata pályafutásomnak egy németországi teremtornáról elhozott legjobb kapus díj. De arra is nagyon büszke vagyok, hogy első  NB1-es idényünkben Kokót választották osztályzatai alapján a legjobb kapusnak.

Ks: Mire emlékszel vissza  még szívesen?

H.J.: Az NB I-be jutás, az feledhetetlen érzés volt! 

Ks: Apropó! Gratulálunk a Paks FC remek szerepléséhez ! 

H.J. Én is nagyon örülök, hogy ilyen sikeres őszt produkált a csapat, és – bár természetesen voltak kevésbé sikeres mérkőzéseink is – a csapat történetében még nem fordult elő korábban, hogy ilyen jó helyen állt volna a tabellán. Szeretnénk is megőrizni poziciónkat! 

K.s. Bár tudjuk, hogy kapusedzőként dolgozol, emellett a vezetőedző munkáját is segíted, korábban, évekkel ezelőtt  más feladatokat is elláttál. 

H.J.: Való igaz, miután befejeztem aktív pályafutásomat, maradtam a csapat mellett. Éveken át a szerelések és a szertár igényelte feladatokat is elláttam, és mint vizsgázott masszőr, mai napig segítem a kollégáim munkáját. A mérkőzések DVD felvételeit, illetve különböző video elemzéseket is én szoktam elkészíteni. Úgyhogy igazán sokrétű és változatos a munkám a klubnál. 

Ks: .A hazai kapusok körében nem csak lelkiismeretes munkádról és szakértelmedről vagy híres… 

H.J.: Ha a kapustáborokra gondolsz, akkor valóban én voltam az első, aki tábort szervezett kimondottan futballkapusok részére. Ez egy nagyon régi történet. 1997-ban tartottam az első tábort, amelynek létszáma sajnos nem érte el az általam elképzeltet, de nem adtam fel.

Következő évben már sokan hozták barátaikat, így nagy sikerrel tartottuk a második tábort, ami aztán hagyománnyá is vált. Az évek során rengeteg  srác megfordult nálam, sokan neves kapusok lettek azóta.  Tulipán,Megyeri, Pokorni, Somodi már bemutatkoztak az első osztályban is.

2005 ig bezárólag 9 éven keresztül láttam vendégül a fiatal hálóőröket Pakson. Ez alkalommal is utólag megköszönöm azoknak a kollégáknak és azoknak a profi kapusoknak, akik meglátogattak minket, illetve segítették munkánkat. Neveket is említsek közűlük: Gelei, Hajdú, Bíró Sz., Szendrei, Balajcza, Házi L., Vezér, Balogh T., Bita, Bogyay, Brockhauser, Dombai, Király, Pálinkás, Rabóczki, Szeiler, Milinte, Józsa, Németh G., Szűcs, Tőkés, Végh, Kövesfalvi, Rapp, Andrus, Disztl.

Nagy szeretettel emlékszem vissza ezekre az évekre, hiszen szívügyemnek tekintettem a táborokat, a szakmai segítséget.  Emellett természetesen nagyon fárasztó is .El lehet képzelni, mennyi szervezést igényel 40-50 kapus megmozgatása, a tartalmas program kialakítása.

Sajnos amióta az I. osztályba feljutott a Paksi Fc., azóta egyszerűen nincs időm ezzel foglalkozni, hiszen minden időmet leköti a csapat melletti munka. Pedig szívesen találkoznék ismét a fiúkkal. 

Ks: Most már értem, miért jöttél első szóra látogatóba a Keepersport  kapustáborba…

Mesélj kapusaidról! 

H.J.: Azzal kezdeném, hogy nagyon büszke vagyok minden kapusomra! Kovács Attilával, akivel évek óta közösen dolgozom, együtt kerültünk a III. vonalból az NB I.-be.

Kokó évek óta itt véd, rendkívül fontos szerepe van abban, hogy most itt tart a csapat.

A társak elismerik tudását, amit az is jelez, hogy ő a csapat egyik kapitánya.Úgy érzem, Csernyánszki Norbi is megtalálta helyét közöttünk, az utóbbi időben – tavalyi sérülését követően – nagyon jó formába lendült, több pontot is hozott a csapatnak. Pontosan úgy, ahogy egy magyar bajnokhoz illik.

A fiatal, tehetséges Pokorni Péter a szemem előtt nőtt fel. Nagyon büszke voltam az U 20-as európabajnokságon nyújtott jó teljesítményére. Rendkívül örülök, hogy az egy éves kitérőt követően (MTK ) visszakerült hozzánk. 

Ks: Foglalkozol-e mással is? 
 

H.J.: A szakmát tekintve az UEFA B licenszes edzőképzés keretén belül a kapusdzésekről tartok előadáősokat a hallgatóknak, illetve feleségemmel közösen évek óta üzemeltetünk egy divatáru üzletet. 

Ks: Családodról tudhatunk egyebet? 

H.J.: Nagylányom Ingrid, a Paks egyik leglelkesebb szurkolója. Kedvenc játékosai a kapusok, és lélekben ő maga is az. Érettségi előtt áll.  ( és gyönyörű. Ks megjegyzése) Bátyja, Tamás már önálló életét éli Dunaújvárosban.

Interjú Megyeri Balázzsal (FTC)

Ks:-hogyan kezdted a futballt, hogyan lettél kapus?

-Egy válogatáson vettem részt a Goldball 94 FC-nel 5 éves koromban, ahol megfeleltem. Ennek köszönhetően kezdtem el focizni, majd egy pár hónap múlva kerültem a kapuba, mert én voltam a legbátrabb. Bár eleinte nem voltam túl nagy rajongó a poszt iránt, kesőbb nagyon megkedveltem, amikor megláttam a nagy kapusok látványos vetődéseit.

Ks:- utánpótlás évei ? ( sikerek, társak, edzők )

Ks:- első felnőtt meccsed?

-Jól emlékszem, ez már ismét a Ferencvárosban történt meg. 2008.10.15 a Honvéd elleni ligakupa mérkőzés, ami 2-2vel végződött, és az eredményt leszámítva felejthetetlen élmény volt, ezután írtam alá a Fradiba.

Ks: -felnőtt pályafutásod ( sikerek, társak, edzők, csapatok stb )?

-A felnőtt pályafutásom nem túl hosszú ez idáig. Bár úgy gondolom, hogy fiatal korom ellenére elég eseménydús. Bristolban "szagoltam" bele a felnőtt légkörbe először, és nagyon sokat tapasztaltam ott! A Ferencvárosban első évemben inkább peremember voltam, de egy NBII-es arannyal már rendelkezem így is. Azóta pedig nagyot fordult a világ, hisz az első számú kapusa vagyok az ország legsikeresebb és legnépszerűbb csapatának! Röviden itt tartok most, persze még nagyon sokat kell fejlődnöm, nem érzem magam kész kapusnak, de munkamániás vagyok és várom az új feladatokat.

Ks:- legjobb meccsed?

Természetesen a Vidi elleni 0-0as meccs, ahol az nb1.hu szerint 10-es osztályzatra védtem.

Ks:-kedvenc kapusod ( gyerekkori ideál, valamint ma kit tartasz a legjobbnak itthon és külföldön )?

-Régi nagy kedvencem és példaképem Peter Schmeichel. Magyarországon Szűcs Lajosra mindig is felnéztem, külföldön még mostani nagy kedvencem Hugo Lloris.

KS:- kedvenc játékostársad?

-Aki a legjobb az Lipcsei Péter, aki pedig a legjobb barát az Kulcsár Dávid.

KS:- mik az erősségeid?

Ks:-van-e valamilyen babonád meccsek előtt?

-Nem sok, de a legfontosabb, hogy minden meccs előtt meghallgatom Al Pacino szövegét a "Minden héten háború"-ból.

Ks:-család, hobbi, magánélet?

Ks:- miért a keepersportot tartod a világ legjobb webáruházának  :-)  ?

-Szeretem a KEEPERsportot, mert mindig a legújabb dolgok vannak fent és könnyen be lehet szerezni onnan mindent ami egy hálóőrnek kell!
Vissza a lap tetejére.

Interjú Rózsa Dániellel

Ks:-hogyan kezdted a futballt, hogyan lettél kapus?

Eleven gyerek voltam, és a labdát is szerettem, ezért a szüleim úgy döntöttek, hogy beíratnak fociedzésre. Édesanyám vitt el a Haladás előkészítő  edzésére 6 éves koromban, ahol akkor Szarka Zoli bácsi volt az edző. Kb. 2 év múlva egy termi edzésen úgy alakult, hogy bent ragadtam a kapuban, és Zoli bácsi, aki nagyszerű kapus volt javasolta, hogy maradjak is ott. Tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy kapus lettem.

Ks:- utánpótlás évei ? ( sikerek, társak, edzők )

A szamárlétrát már kapusként jártam végig, emlékszem az első hivatalos meccsemen 13 gólt kaptam. Serdülő A, B, majd az IFI B és A következett. Szarka Zoli bácsi után, Bánhegyi Attila, Artner Tamás, Farkas Péter, majd megint Artner Tamás volt az edzőm, közben végig  Szarka Zoli bácsi volt a kapusedzőm két évet kivéve, amikor Derdák Attila. A jelenlegi csapatból Schimmer Szabolcs és Rajos Gábor volt az én korosztályom. Legnagyobb sikerem egy negyedik hely az IFI A bajnokságban, illetve egyszer védhettem az utánpótlás válogatottban.

Ks:- első felnőtt meccsed?

Első felnőtt bajnokimat 2004. október 23.-án játszottam, egy Haladás – Orosháza (5-2) NBI/B-s mérkőzésen léphettem csereként pályára.

Ks: -felnőtt pályafutásod ( sikerek, társak, edzők, csapatok stb )?

Mihalecz Istvánnál mutatkoztam be a felnőttek között, abban a bajnokságban még 2-szer léphettem pályára. Utána Artner Tamás - Vörös Csaba páros, majd Csertői Aurél jött, a jelenlegi pedig Róth Antal. Kapus edzőm volt Hegedűs Péter is majd megint Szarka Zoli bácsi jelenleg pedig Ulbert Tibor.

Sikereim: NB 2 Nyugati csoport 2.

                NB 2 Nyugati csoport 1.

                NB 1 3.

Ks:- melyik klubban védenél szívesen?

Jelenleg ott védek :-)

Ks:-kedvenc kapusod ( gyerekkori ideál, valamint ma kit tartasz a legjobbnak itthon és külföldön )?

Gyerekkorom óta szerettem Oliver Kahnt és szombathelyi révén természetesen Király Gábort. Itthon a kedvencem Sipos Gábor, míg külföldön úgy gondolom, hogy Buffon a legjobb.

Ks:- mik voltak erősségeid?

Reflex, ruganyosság, hosszú indítások pro és kontra.

Ks:-volt e valamilyen babonád meccsek előtt?

Kifejezett babonám nincs, inkább csak szokásaim, de abból sok van. Szeretek pirosban védeni.

Ks:-közeli és távolabbi célok?

Minél több meccsen védeni az NB 1-ben és remélem, hogy külföldön is kipróbálhatom majd magam. Egyenlőre csak a futball.

Ks:-család, hobbi, magánélet?

Barátnőmmel élek, akivel már 3 éve vagyunk egy pár. A hobbim a munkám is, tehát nagyon szerencsés vagyok. Ha esetleg valakinek van VB vagy EB meccse 1998 előttről videokazettán szóljon, mert gyűjtöm őket!:)

Ks:- miért a keepersportot tartod a világ legjobb webáruházának  :-)  ?

Ez kérdés volt, mert számomra kijelentésnek tűnik?! Minden olyan termék, amire egy kapusnak szüksége lehet elérhető itt számára.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Elbert Andrással

Ks:-hogyan kezdted a futballt, hogyan lettél kapus?

A focit még alsós koromban kezdtem a Testnevelési Főiskolán,ahol édesanyám tanított,Hargitay György kezei között sajátítottam el az alapokat,két akkori magyar példaképem Gujdár Sándor és Andrusch József hatására választottam ezt a posztot

Ks:- utánpótlás évei ? ( sikerek, társak, edzők )

A kezdet kezdetén a főiskola tartalék csapatában játszottam,a BLASZ tartalék bajnokságában,akkori kapustársam volt Bakó Attila barátom,akinek azóta is sokat köszönhetek,mint említettem ott Hargitay György volt az első edzőm,kapusedzőm,tőle rengeteget tanultam,másik edzőm akinek szintén sokat köszönhetek Dudar György volt,ő sok szabadidejét "pazarolta" rám!Innen kerültem a Kispest-Honvéd ifi csapatába ahol Vági "Pista bácsi" volt az edzőm,aki Magyarország egyik legkiválóbb utánpótlás edzője.Játékostársam volt Horváth Ferenc, Dragoner Attila,Mátyus János,Szamosi Attila (ők a legismertebbek),de rajtuk kívül is rengeteg kitűnő focista volt a csapatunkban akiből méltánytalanul nem lett NB1es játékos!Innen kerültem a junior majd a felnőtt csapathoz....

Ks:- első felnőtt meccsed?

Első felnőtt meccsem elsős gimnazista koromban volt a TFSE első csapatában ahol a fent említett Bakó Attila barátom sérülése miatt léptem pályára....

Ks: -felnőtt pályafutásod ( sikerek, társak, edzők, csapatok stb )?

A Kispest-Honvédból az NB2es Gödöllőhöz kerültem a második vállműtétemet követően,itt 3/4 szezont védtem innen a BVSCbe kerültem ahol rengeteg válogatott játékossal lehettem együtt,neveket nem említenék,mert nem szeretnék senkit sem kihagyni és nem utolsósorban nagyszerű edzői stáb kezei alatt voltam.Egervári-Kenyeres-Pálinkás trió vezényelte minden nap az edzéseket,ami garantálta a fejlődésem!Egy szezon után a másod osztályú Százhalombattához kerültem,ahol nem sok játéklehetőséget kaptam,amikor is adódott egy norvégiai lehetőség amivel éltem is.Ez a két szezon amit kint töltöttem nagyban megváltoztatta a személyiségemet.Mikor hazatértem az Érd színeiben a másodosztályban töltöttem 2 évet.Itt Kozma Mihály volt az edzőm és az első évben nagyszerű eredménnyel ötödikek lettünk.2000 januárjában az érdi labdarúgó csapat megszűnésekor a REACba igazoltam.Ott az első bajnoki találkozón súlyos térd sérülést szenvedtem!2 év kihagyás után Bagon tértem vissza,ahonnan fél év után a budaörsi csapatba igazoltam.Itt sikeres és nagyszerű éveket töltöttem,de a Vecsés megkeresésének nem tudtam nemet mondani!Nagyon nagy sikerrel 2.helyen jutottunk be az újjá szervezett NB2be!Innen kerültem később ki Kuwaitba.....

Ks:- legjobb meccsed?

Ilyen nem volt...:)Félre a viccel!Két alkalommal érdemeltem ki a Népsporttól a 9es osztályzatot,első alkalommal Gödöllőn az első hazai mérkőzésemen az Eger ellen,ahol büntetőt is hárítottam és 2-1re megnyertük a mérkőzést,másodszor az Érd színeiben a második szezonom nyitó mérkőzésén ahol 1-0ra legyőztük az ellenfelünk és nagyon jól ment a védés.De a norvégiai éveim alatt is voltak jó meccseim,a bajnokságban mindkét évben engem választottak a szezon legjobbjának!És természetesen a budaörsi és vecsési sikerekre is jó emlékkel gondolok vissza,párszor szerencsére megtapsolták a produkciómat!

Ks:-kedvenc kapusod ( gyerekkori ideál, valamint ma kit tartasz a legjobbnak itthon és külföldön )?

Gyermekkori két ideálom:Gujdár Sándor és Andrusch József.... Tinédzser kori ideálom:Harald Schumacher Otthoni legjobb:Megyeri Balázs(a Goldballban dolgoztam vele) Külföldi legjobb:Edvin Van de Saar

Ks:- mik voltak erősségeid?

-gyorsaság

-ruganyosság

-TECHNIKA

-irányítás

-1:1ezés

Ks:-volt e valamilyen babonád meccsek előtt?

Rengeteg babonám volt,ebből kettőt említenék,a mérkőzés előtt a jobb kesztyűmet húztam fel elsőként majd a balt csak utána valamint amikor kimentem melegíteni jobb lábbal léptem be az oldalvonalon belülre.

Ks:-aktív korszak után hogyan folytattad?

A vecsési klubot a jelenlegi munkahelyemért hagytam ott,ekkor kerültem ki ide Kuwaitba az Al-Salmiya Sporting Clubhoz Bakó Attila segítségével és Egervári Sándor invitálására.

Ks:-hogyan lettél kapusedző? ( lépcsőfokok, klubok )

Erre tudatosan készültem még az aktív éveimben.Rengeteg edzést írtam fel amit Pálinkás András velem végeztetett,ő volt 11évig a kapusedzőm.Szép anyag gyült össze.Majd Szalay László invitálására elmentem a Goldball FC-be utánpótlás edzőnek és kapusedzőnek.Közben elvégeztem a TFen a középfokú edző képzést.Innen a Budaörs U19es csapatának vezetőedzői posztjára léptem,ahol rájöttem,hogy maradjak a kaptafánál,ezt követte a kuwaiti lehetőség...2009ben elvégeztem az MLSZ kapusedző tanfolyamát!

Ks:- híres kapusaid, akiket neveltél...

Fentebb említettem már,hogy a Goldballban foglalkoztam Megyeri Balázzsal.Az itteni kapusaim közül az U15ös válogatott kapusával 3 éve foglalkozom klubszinten,a felnőtt kapusom is megjárta már a válogatottat!

Ks:- mennyire tartod kivételes dolognak, hogy szóba került kinevezésed a kuvaiti válogatotthoz?

Szerintem minden külföldön dolgozó edző vágya és álma a helyi válogatottal dolgozni!Azt gondolom,hogy ez nagy szó és az eddigi munkám elismerése....Sajnos a klubom nem engedett el, így nem vállalhattam a feladatot.

Ks: Mennyire vagy csalódott emiatt?

Természetesen ki szerettem volna próbálni magam a válogatott stábban, de csalódásról nincs szó. Inkább örülök, hogy a jelöltek között voltam.

Ks:-közeli és távolabbi célok?

A legközelebbi célom, hogy klubcsapatom kapusát a válogatott keretben lássam.Távolabbi célom,hogy a kis "trónörökös", aki kedvesem szíve alatt gyarapodik egészségben napvilágot lásson és hosszú évekig élvezze a Gulf térség nyugalmát!

Ks:-család, hobbi, magánélet?

Mint említettem nyáron gyarapodni fog a család...nem vagyunk sajnos könnyű helyzetben,mert külön kell megélnünk az addigi hónapokat a párommal,de valamit valamiért....Hobbim a sportok,itt szerencsére időm és lehetőségem is van úszni többféle sportot is.A másik a fotózás...

Ks: -miért a KEEPERsportot tartod a világ legjobb webáruházának :-) ?

Erre nem is kell válaszolnom!
Vissza a lap tetejére.

Interjú Kovács Lászlóval, a Lombard FC Pápa kapusedzőjével

Ks: Honnan indult sportolói pályafutásod

K.L.: 100 méterröl!

Ks: ???

K.L.: Itt laktunk a tatabányai stadion közvetlen közelében. Minden meccsen itt voltam. Olyan játékosokat láthattam játszani, mint Dombai, Grosics, Szovják és a többiek. Minden vágyam az volt, hogy én is NB1-es futballista lehessek. 12 éves lehettem, amikor igazolt játékosa lettem a Bányásznak. Az utánpótlás csapataiban játszottam, olyan edzőim voltak, mint a már említett Dombai András vagy Fertői Gyula. A katonaságig szerepeltem itt, majd a tatai Honvéd Rákóczi NB III-as csapata következett, ahol Szepesi Guszti bácsi volt a tréner. Leszereléskor hívott a Fradi, de én mégis inkább a Fehérvárt választottam, ahol Szabó Pista és Magyar Gabi védett akkoriban . Nem kellett sokat várnom az első osztályban való bemutatkozásomra, hiszen 3-4 meccs után a kezdőben találtam magam. Nem is adtam át helyem 8 éven át: zsinórban 208 meccsen védtem a Videoton kapuját. Egy sérülést követően sajnos úgy éreztem, hogy lemondtak rólam, ezért Kaposvárra kerültem, ahol a hosszú kihagyás után elkezdtem az edzéseket. A Fehérvárral azonban nem tudtak megegyezni, így több, mint egy évet kellett kihagynom…

Ks: Hol és hogyan tértél vissza?

K.L.: Már tartott a ’81-es bajnokság, a győri ETO két alkalommal is öt gólt kapott. Verebes József pedig engem szeretett volna leigazolni Palla , Kiss Cs. És Hornyák mellé. A 6. forduló következett, Újpestre látogattunk. Két év kihagyás után másfél hetem volt, hogy felkészüljek. 3-1-es zakó volt, de a Mágus azt mondta az öltözőben, hogy olyan jó voltam, hogy extra , plusz 5000.- ft prémiumot kapok. Mindenki csodálkozott ezen, hiszen vesztes meccs után sehol sem osztanak jutalmat, de az én önbizalmamat ezzel sikerült megalapoznia. Mindig is mondtam, hogy az Öreg egy zseni. Persze ezzel kicsit megfagyott a levegő körülöttem, de aztán hamar befogadtak a társak. Történt ugyanis, hogy elkéstem edzésről. A Mester kérdőre vont, én pedig mondtam, hogy kerültem egyet az éjszakában. Kérdezte, hogy akkor edzem-e? Mondtam, inkább még egy-két sört bedobnék, ha jöhet velem néhány csapattárs. Megkérdezte, velem tart e valaki, s mivel voltak jelentkezők, így mentünk együtt. Ettől a perctől kezdve nem volt gond az öltözői légkörrel.

Ks: Visszatérve Verebes Józsefre, mintha emlékeznék olyan történetre Veled kapcsolatban, hogy felmentett az edzéslátogatások alól…

K.L.: Igen, megtörtént. Úgy látta a Mester egy hétfői napon, hogy nem vagyok friss. Azt mondta, hogy szerinte fejben fáradt vagyok, úgyhogy egész hétre szabadságol. Nem is edzettem, de pénteken már ott voltam, hiszen készülni akartam a szombati meccsre, ugyanis a Fradit vártuk. Csakhogy, mikor meglátott a pályán, azonnal beküldött. --- Mondtam, hogy szabin vagy! Holnap találkozunk! Másnap ETO-FTC 3-0…. Ezenkívül számtalan élményben volt részem ezzel a csapattal, hiszen kétszer ezüstérmet szereztünk és két bajnokságot nyertünk, a közönség is rendszeresen megtöltötte a győri stadiont. A Győr után Békéscsabára igazoltam, ahol fél évet töltöttem. 13. helyről indítva a tavaszi szezont, végül a 6. helyre futottunk be. Ezután a Siófok csapatába kerültem, ahol két és fél évig játszottam. Élvonalbeli pályafutásomat Győrben fejeztem be, 37 évesen visszahívtak egy idény erejéig. Ezután Ausztriában védtem 7 éven keresztül. Szerencsére eközben a válogatottban is számítottak rám. Először Albert Flórián búcsúmérkőzésén lehettem a legjobbak között. Ekkor Géczi Pista mögött ültem a padon. 75’-ben mutatkoztam be kezdőként a Népstadionban, Bulgária ellen, majd még 11 alkalommal őriztem a válogatott kapuját.

Ks: Legjobb meccsed?

K.L.: Nem tudnék kiemelni egyetlen egyet, hiszen ilyen meccseink voltak az ETO-val: 9-2, 8-1, 7-0…. Visszagondolva, első bajnokságunk éve a legemlékezetesebb. A második bajnoki címünk évében az Év Kapusa lettem úgy, hogy a mezőnyjátékosokkal való összehasonlításban abszolút 2. helyen végeztem: csak csapattársam, Póczik előzött meg.

Ks: Legjobb kapus?

K.L.: Az aktív időszakomban Sepp Maiert tartottam a legjobbnak, ma egyértelműen Szűcs Lajos viszi a pálmát.

Ks: Biztos jó kapusedzővel készül … J…

K.L.: Való igaz, együtt dolgozunk, hiszen a Lombard FC. kapusedzője vagyok. Korábban Tatán és Tatabányán láttam el hasonló feladatokat, sőt, vezetőedzőként is kipróbáltam magam. Néhány éve pedig még majdnem visszatértem: cserekapus voltam Pápán egy egész szezonon keresztül, 55-ös számmal, ami egyben az életkoromat is jelezte.

Ks: Család?

K.L.: Két nagyfiam van, Péter építészmérnök, Laci informatikus mérnök. Büszke vagyok rájuk.

Ks: További céljaid?

K.L.: Szeretném, ha rendezett viszonyok alakulnának ki a magyar futballban. Jó lenne, ha ismét rangja lenne ennek sportnak. Remélem, egyszer még megérem…
Vissza a lap tetejére.

Interjú Mező Józseffel, a Debrecen kapusedzőjével

KS: Hogy is kezdődött?

Akkoriban még minden srác focizott. A mi utcánkban is csak ez volt a játék. Én is imádtam gólt lőni. Talán az volt az egyetlen baj, hogy futni már nem annyira szerettem… Ezért is találtam magam hamarosan a kapuban.

KS: Hogyan lettél igazolt játékos?

1971-ben lettem igazolt játékos egy megye II-es debreceni csapatban. Eleinte, mintegy 2 évig mezőnyben szerepeltem, utána lettem portás. Ezután fél éven át a felnőtt csapatban védtem, majd a másodosztályú MGM Vasas ifi csapatához kerültem. Később csapatunk fúzionált az Építők és az Elektromos alakulatával , így megalakult a DMTE. Katonasághoz történt bevonulásomig védtem itt.

KS: Felnőtt pályafutásod?

1977-től „kínált” két éves szerződést a honvédség: az NB 2-es Honvéd Papp József SE csapatában szerepeltem. Leszerelésem után igazoltam a DUSE-hez, amely szintén a másodosztályban szerepelt.

KS: És a DVSC?

1982-től vagyok itt, a Lokinál. 11 éven át voltan a csapat kapusa, 161 nb 1-es és számtalan nb 2-es meccsen szerepeltem. Olyan társaim voltak, mint Szűcs Pista vagy Horváth Béla. Büszke vagyok rá, hogy olyan játékosok ellen játszhattam, mint Nyilasi, Törőcsik, Ebedli.

KS: Mit tartasz legnagyobb sikerednek?

Lehet hogy furcsán hangzik, amit mondok, de minden győzelmet annak tartok. Természetesen a Pisában játszott KK-döntő, vagy egy békéscsabai 0:0, ahol minden sikerült eszembe jut azonnal, de mégis: minden győztes találkozót sikerként éltem meg.

KS: És a fürdőkádas sztori?

Igen, de rég is volt.. Szóval nyári szabadságról érkeztem vissza, az összes Népsport ott várt kiolvasatlanul. Épp fürdés közben lapozgattam az egyiket, mely közölt egy összeállítást a bajnokság kapusainak osztályzatok alapján kialakult sorrendjéről. 1. Mező, Debrecen. Szóval ott tudtam meg, hogy abban az évben a legjobb lettem.

KS: A folytatás?

Szerettem volna maradni a Lokinál, de különböző okok miatt nem sikerült: 1993-ban Vámospércsen védtem további 2 évet, a megyei bajnokságban. Jól is szerepeltünk, feljutottunk az nb 3-ba. Ekkor már, mint játékosedző szerepeltem. Kapusedzőként pedig a debreceni Sportiskola hálóőreivel foglalkoztam.

KS: Hogyan lettél profi kapusedző?

Dunai Antal hívott stábjába , amikor 1994-ben ide szerződött a DVSC-hez. Később Garamvölgyi Lajos mellett dolgoztam. Supka Attilával szereztük a klub első bajnoki címét 2004-ben. Büszke vagyok minden kapusomra, Tomic, Csernyánszki, Balogh, Poleksic, Verpecz mindannyian elfogadták, hogy én csak a munkában hiszek. Mindegyikőjükkel nagyszerű kapcsolatot sikerült kialakítani.

KS: Kit tartasz a legjobb hazai kapusnak?

Nem akarok hazabeszélni, de Poleksic a legjobb Magyarországon védő kapus. Nem véletlenül védi hazája válogatottjának kapuját. Külföldiek közül – talán magasságomból adódóan – Casillas a legszimpatikusabb..

KS: Hogyan telik szabadidőd?

Miután 2 órával edzés előtt már a pályán vagyok, túl sok időm nem marad rejtvényfejtésre, olvasásra, tévézésre…

KS: Magánéleted?

Nyugodt, rendezett kapcsolatban élek több, mint 10 éve.

KS: Milyen célod van kapusedzőként?

Természetesen az egyetlen, de legfontosabb célom, hogy minél több jó kapus kerüljön ki a kezeim közül.

KS: Csak el ne felejtsd nekik említeni a KEEPERsport nevet!
Vissza a lap tetejére.

Riport Hajdu Attilával, a korábbi válogatott  kapussal

KS: KICSIT NEHEZEN INDUL A BESZÉLGETÉSÜNK, ÚGY LÁTOM…

H.A.: ELNÉZÉST, DE FORGALMASAK NAPJAINK A KÁVÉZÓBAN, MINT LÁTOD, ÉN IS KIVESZEM A RÉSZEM A MUNKÁBÓL.

KS: JÓL NÉZ KI HELYISÉG, AZ IGAZ, FINOM A KÁVÉ IS, DE EGYELŐRE BESZÉLJÜNK A SPORTRÓL, NE AZ ÜZLETRŐL, OK? HOGY KEZDÖDÖTT LABDARÚGÓ PÁLYAFUTÁSOD?

HA: IGAZSÁG SZERINT NEM VOLT NEHÉZ A FUTBALL FELÉ ORIENTÁLÓDNOM, HISZEN ÉDESAPÁM AZ FTC KAPUSA VOLT, IGY GYEREKFEJJEL MÁR „KÖZELBEN” LEHETTEM. KÉSŐBB, AZ UTÁNPÓTLÁSCSAPATOKBAN, MAJD AZ IFIBEN IS Ő TARTOTTA A KAPUSEDZÉSEKET, FOGLALKOZOTT VELEM. DE NE SZALADJUNK ENNYIVEL ELŐRE, MÉG A KEZDETEK ELŐTT SZÜLETETT EGY MEGEGYEZÉS SZÜLEIM KÖZÖTT: HA MAJD SPORTOLNI KEZDEK, NE A LABDARÚGÁS LEGYEN AZ. HÁT, AZ LETT… EKKOR ÉDESANYÁM KÉRTE: AKKOR LEGALÁBB NE KAPUS LEGYEK. ENNEK MEGFELELŐEN, MINT MEZŐNYJÁTÉKOS JEJENTKEZTEM AZ ÜLLŐI ÚTON. EZ TARTOTT IS EGY HÉTIG, MIKORIS KAPUSUNK NEM JÖTT EDZÉSRE. RÖGTÖN ELŐVETTEK: APÁD KAPUS, ÁLLJ BE! OTTHON ALIG MERTEM MEGMONDANI.. PERSZE A CSALÁD RÖGTÖN MÖGÉM ÁLLT, AZT KELLETT MEGIGÉRNEM CSERÉBE, HOGY NEM LESZ GOND A TANULÁSSAL. MINDENKI MEGTARTOTTA A SZAVÁT, ŐK SEGITETTEK, AMIBEN CSAK TUDTAK, ÉN PEDIG KÉSŐBB A TF-EN SZEREZTEM DIPLOMÁT.

KS.: EMLÉKEK AZ UTÁNPÓTLÁSKORI IDŐKBŐL

HA.: ELEINT NEM SOK BABÉR TERMETT SZÁMOMRA, MIVEL ALACSONYABB VOLTAM VETÉLYTÁRSAIMNÁL. 17 ÉVES KOROMBAN , AMIKOR RÖVID IDŐ ALATT 15 CM-T NŐTTEM, HAMAROSAN A KEZDŐCSAPATBAN TALÁLTAM MAGAM. EKKOR AZ IFI VÁLOGATOTT MEZÉT IS VISELHETTEM MÁR.

KS: ÚTON A FELNŐTTCSAPAT FELÉ….

HA.: AZ AKKORI FERENCVÁROSBAN OLYAN KAPUSOK SZEREPELTEK, MINT ZSIBORÁS, JÓZSA, BALOGH, SZEILER. NEM VOLT KÖNNYŰ DOLOG ROBBANTANI. ÉN IS KEVÉS LEHETŐSÉGET KAPTAM, EZÉRT VÁCRA IGAZOLTAM, AHOL KOSZTA JANI ÁLLT A KAPUBAN. ITT CSANK MESTERREL EDZETTEM 18 ÉVES KOROMTÓL. EBBEN A 4 ESZTENDŐBEN RENGETEGET FOGLALKOZOTT VELEM, NEMCSAK A KAPUSFORTÉLYOKKAL, A LABDARÚGÁSSAL FOGLALKOZTUNK, HANEM AZ ÉLET LEGFONTOABB DOLGAIVAL KAPCSOLATOS HELYES GONDOLKODÁSMÓD SZEMLÉLETÉT IS NEKI KÖSZÖNHETEM. MAI NAPIG ESZERINT (IS) ÉLEK, DOLGOZOM, GONDOLKOZOM.

KS.: NB1 ?

HA.:ELSŐ VÁCI NB1-ES MECCSEM EGYBEN AZ UTOLSÓ IS VOLT: 21 ÉVES VOLTAM, ÉS SOK DOLGOM NEM AKADT: NAGY TIBOR HAZAADÁSÁT VETŐDVE FOGTAM ( AKKOR MÉG LEHETETT..). SZEGEDRE KERÜLTEM, FÉL ÉVET VÉDTEM AZ NB II-BEN. EGY CSEPEL ELLENI FELKÉSZÜLÉSI MECCS UTÁN INVITÁLTAK A FŐVÁROSIAK. VISSZA IS KÖLTÖZTEM, MAJD 5 MÉRKŐZÉS UTÁN MÁR KEZDŐKÉNT ÁLLTAM A KAPUBA. KAKAS LACI SEGITETTE EKKOR TOVÁBBI FEJLŐDÉSEMET. ÚGY GONDOLOM, REMEK MUNKÁT VÉGZETT: LEGSIKERESEBB 2 ÉVEM KÖVETKEZETT: VÁLOGATOTT LETTEM, ÉS AZ ÉV JÁTÉKOSÁNAK IS MEGVÁLASZTOTTAK. A VÁLOGATOTTBA MÉSZÖLY KÁLMÁN HIVOTT, ÉS EGY MEXIKÓI TÚRÁN VOLT ELSŐ MECCSEM A LEGJOBBAK KÖZÖTT.

KS: VISSZA AZ ÜLLŐI ÚTRA?

HA.:EKKORIBAN JELENTKEZETT BE ÉRTEM A FRADI, ÉS VISSZAVÁSÁROLTAK. BALOGH ÉS SZEILER VÉDTEK. A CSAPAT BEJUTOTT A BAJNOKOK LIGÁJÁBA, ÉS ÚGY GONDOLTÁK, KELL MÉG EGY KAPUS. EBBEN A SOROZATBAN MÁR ÉN VÉDTEM, ÉS SIKERESEK IS VOLTUNK, MELYNEK HATÁSAI MAI NAPIG ÉREZHETŐEK. SOKAT SZEREPELTÜNK A MÉDIÁBAN, EGYEDÜLÁLLÓ DOLOG VOLT EZ AKKOR, SAJNOS AZÓTA IS. EZUTÁN SÉRÜLÉS MIATT TÖBB, MINT EGY ÉVET KELLETT KIHAGYNOM, DE SIKERÜLT A VISSZATÉRÉS MIND A KLUBOM, MIND A VÁLOGATOTT KAPUJÁBA. ( CSANK MESTER KAPITÁNYKODÁSA ALATT).

KS: ÚTON A LÉGIÓBA…

HA: ÉPP NÁSZUTON VOLTUNK FELESÉGEMMEL, AMIKOR CSENGETT A TELEFONOM: --- TESSÉK, HAJDU… --- HIER IST TONY SCHUMACHER… ------ SZÓLT A HANG A TÚLSÓ VÉGEN. MIUTÁN FELEMELTEM AZ IDŐKÖZBEN LEEJTETT TELEFONT, MEGTUDTAM, HOGY A DORTMUND EDZŐJE ,A KORÁBBI VILÁGHIRŰ KAPUS ENGEM AKAR SZERZŐDTETNI SZEMÉLYESEN. MIRE SIKERÜLT AZ ÁTIGAZOLÁSOMAT NYÉLBE ÜTNI, MÁR A MÁSODOSZTÁLYÚ FORTUNA KÖLN VEZETŐEDZŐJE VOLT. KÉT ÉVET TÖLTÖTTEM EL ACSAPATNÁL. HAZATÉRÉSEM UTÁN A VASAS CSAPATÁBAN FOLYTATTAM, DE BOZSIK PÉTER INKÁBB KÖVESFALVIT VÉDETTE, IGY AZ MTK-HOZ IGAZOLTAM. ISMÉT KAKAS LÁSZLÓ KEZE ALATT DOLGOZTAM. ÚJRA SIKEREKET ÉLHETTEM ÁT, JÓ OSZTÁLYZATAIM VOLTAK, MÁSODIK ÉVBEN BAJNOKOK LETTÜNK. ISMÉT BEKERÜLTEM A VÁLOGATOTT KKERETBE, GELLEI IMRE ÁLTAL.

KS: AZ A BIZONYOS SÉRÜLÉS?

HA.: EGY BAJNOKI MECCSEN TÖRTÉNT ÜTKÖZÉS KÖVETKEZTÉBEN MEGREPEDT A VESÉM. CSAK A SZAKSZERŰ BEAVATKOZÁSNAK KÖSZÖNHETEM, HOGY ITT VAGYOK. MONDHATOM, HOGY ROMICS PROFESSZOR MENTETTE MEG AZ ÉLETEMET. BÁRMILYEN MEGLEPŐ, NEM AZ MTK-BAN TÉRHETTEM VISSZA. A SOPRON ADOTT LEHETŐSÉGET, ÉPP EGY FTC ELLENI MECCS VOLT AZ ELSŐ ALKALOM. FÉL ÉVET JÁTSZOTTAM A HŰSÉG VÁROSÁBAN, DE EKKOR AZ ÉLETEM MÁR ELINDULT EGY MÁSIK IRÁNYBA, EZÉRT DÖNTÖTTEM ÚGY, HOGY ABBAHAGYOM PROFI PÁLYAFUTÁSOMAT. BESZÁLLTAM A CSALÁD VÁLLALKOZÁSÁBA, EZEN A KÁVÉZÓN KÍVŰL MÉGEGYET ÜZEMELTETEK , EZEN KÍVŰL IRODÁKAT IS ADUNK BÉRBE, ILLETVE ÉPP MOST ÉPITÜNK EGY PANZIÓT BALATONFÜREDEN, AMIT MÉG A NYÁRI SZEZONBAN MEG KELL NYITNUNK. TEHÁT A VENDÉGLÁTÁS TÜLETÉN MOZGOK.

KS: HOGYAN LÁTOD A LABDARÚGÁS MAI HELYZETÉT?

HA.: SOK OLYAN DOLOG TÖRTÉNIK MA A FUTBALLBAN, AMI ZAVAR. AMIKOR MÉG ÉN AKTIV JÁTÉKOS VOLTAM, MÉG ÖRÖM VOLT FOCISTÁNAK LENNI. ÉN ERRE EMLÉKSZEM… A SPORT TV SZAKKOMMENTÁTORAKÉNT EGYÉBIRÁNT NEM SZAKADTAM EL A LABDARÚGÁSTÓL, ÖRÖMMEL VÉGZEM EZT A MUNKÁT.

KS.: HA AZ EMLÉKEKET EMLITETTED, MELYIK MÉRKŐZÉSED A LEGKEDVESEBB?

HA.: TÖBB IS VAN ILYEN, A FRADIBAN A BL-MECCSEK, A GRASSHOPPERS ÉS AZ ANDERLECHT ELLEN, DE EGY KORÁBBI CSEPEL- KISPEST ÉS KÉSÖBB EGY MTK-FEHÉRVÁR TALÁLKOZÓN ÉREZTEM, HOGY BÁR PRÓBÁLKOZHATNAK GÓLLÖVÉSSEL, AZNAP KIZÁRÓLAG ENGEM FOGNAK ELTALÁLNI…

KS.: KIT TEKINTETTÉL PÉLDAKÉPEDNEK?

HA.: A KÜLFÖLDIEK KÖZÜL A BELGA VÁLOGATOTT MICHEL PREUD-HOMME VOLT A KEDVENCEM, ELSŐSORBAM TECHNIKÁS, GYORS , JÓ LÉPTŰ KAPUS VOLT, MÁSODSORBAN SZIMPATIKUS, KÖZVETLEN EMBER. A MAGYAROK KÖZÖTT PETRY ZSOLTOT TARTOTTAM A LEGJOBBNAK, HASONLÓ KVALITÁSAI MIATT.

KS.: VÉGÜL, CSALÁDODRÓL?

HA.: HIDD EL, NEM KÖNNYÜ AZ ÉLETEM, HÁROM SZEGEDI BOSZORKÁNNYAL ÉLEK! FELESÉGEM, ERIKA KÉT KISLÁNNYAL AJÁNDÉKOZOTT MEG, HENI 10, A KICSI, HANNA 1 ÉVES.

KS.: KÖSZÖNÖM, HOGY SZAKITOTTÁL IDŐT A BESZÉLGETÉSRE, AKKOR VÉGÜL FIZETEM A KÁVÉT!

HA.: VICCELSZ, ÉN VAGYOK HAZAI PÁLYÁN ! MAJD LEGKÖZELEBB IDEGENBEN!
Vissza a lap tetejére.

Interjú Petry Zsolttal a Magyar válogatott kapus edzőjével

K: Hogyan kerültél a labdarúgás közelébe?
Zs.: Gyerekkoromban több sportággal is kapcsolatba kerültem, többek között vívtam, úsztam, valamint a küzdősportokkal is próbálkoztam. Egy alkalommal a metrón utazva hallottam, hogy a Honvédnál tehetségkutatót szerveznek, jelentkeztem is Kispesten, de kiestem a rostán mint mezőnyjátékos. Ezután a BVSC-nél próbálkoztam, egy nyári tábor keretében. Itt Farkas Józsi bácsi közölte velem, hogy nem fog rám igényt tartani, hiszen csak elöl ácsorgok, és akadályozom a többieket a játékban. Végül is a tábor utolsó napján mosolygott rám a szerencse, a mester beállított a kapuba. Állítólag egy szabadrúgást olyan mozdulattal védtem, hogy tehetségesnek nyilvánítottak. Szóval így kezdődött, és 13 éves koromig maradtam is a vasutasoknál.

K: Kik voltak az edzőid?
Zs: Keller László, az első csapat kapusa járt le hozzánk edzést tartani, majd amikor átigazoltam az MTK-hoz , Marcell Ferenc, Piski Elemér  és Bergács István foglalkoztak velem.

K: Milyen sikereket értél el ebben az időszakban?
Zs: Több bajnoki címet is szereztem, de természetesen az 1984-es IFI EB-n szerzett aranyérem a legfényesebb. Ráadásul egy évvel fiatalabb voltam csapattársaimnál, hiszen csak 17 múltam..Ezúton is kívánom a mai utódoknak, Sisa Tibor csapatának, hogy érjenek el hasonló sikereket!

K: Hogyan kerültél a felnőttekhez?

Zs: A moszkvai EB után kaptam profi szerződést a Hungária körúton. Bár bajnoki címet nyertünk, de Gáspár József mellett keveset védtem abban a két esztendőben. Éppen ezért fogadtam el Kovács Ferencnek, a Videoton edzőjének meghívását. A VIDIBEN ekkor Koszta Jani védett, akit nyolc mérkőzés után válthattam a kezdőben. Ettől kezdve három csodálatos évet töltöttem a csapattal, azonban a Kovács Ferencet váltó Kaszás Gábor halála annyira összetörte a csapatot, hogy a dobogóról lecsúszva majdnem kiestünk. Ezekután Mezey György vette át a csapatot, akit később követtem a Budapesti Honvédhoz. Kispesten szuper csapatunk volt: 6-7 ponttal nyertük a bajnokságot.

K: Mesélj a válogatottról!
Zs: Mezey György hívott meg először, az akkori „bundabotrány” miatt több kapust is eltiltottak, így kerültem én előre.20 percet kaptam a görögök elleni meccsen, később Disztl és Andrusch mögött álltam a rangsorban és csak 3 év múlva, 1990-ben a törökök elleni meccsen állhattam ismét a csapatba. Innentől kezdve 4-5 éven át folyamatosan védtem a nemzeti csapat kapuját.

K: Külföldi állomásaid?
Zs: Annak idején nagyon nagy dolog volt kikerülni nyugati bajnokságokba,hiszen legfeljebb három légióst alkalmazhatott minden csapat, ezért nem volt könnyű az idegen országból érkező játékosok helyzete. Ma már ott tartunk, hogy a „lelátón” is légiósok ülnek. Az igazság az, hogy mai fejjel végiggondolva azt kell mondjam, hogy türelmesebbnek kellett volna lennem, hiszen többször is kerültem olyan helyzetbe, hogy türelmetlenségem nem igazán szolgálta az előrébbjutásomat. Gentben például 4 évet töltöttem el, ha még egy évet maradok, megkaptam volna az állampolgárságot és maradhattam volna a csapatnál. A Feyenoord csapatában Dudek volt a riválisom, őt a kapusedző javaslatára hozták a csapathoz, így hiába volt többször is bizonytalan és hiába lendült bele rendkívül lassan, nem kaptam lehetőséget.  Itt szintén több időt kellett volna adni magamnak. Szerepeltem még Charleroi csapatában is, de ma már azt is tudom, hogy a törökországi kiruccanást (Genclerbirligi ) is kikellett volna hagyni.. Mindenesetre az én kapusaimnak már más tanácsokat tudok adni, az én hibáimból is okulva. Az utolsó jeltősebb állomás az Eintracht Frankfurt volt, itt egy rendkívül jól sikerült felkészülés után minden jel arra mutatott, hogy én leszek a No1, de az edző másként gondolta.

K: Volt-e valamilyen speciális dolog, vagy babona, amivel készültél a meccsekre?
Zs : Eleinte voltak kabalafiguráim, de idővel megtanultam magamban hinni. Az én kapusaimnak is azt tanítom, hogy az elvégzett munka visszajön.

K: Kik voltak kedvenc játékostársaid?
Zs: Feltétlenül megemlítem Kovács Ervint, aki mögött élmény volt védeni. Olyan becsvággyal játszott edzésen is, mérkőzésein is, mint senki más. Ezen kívül Disztl Lacinál éreztem rendkívüli biztonságot fegyelmezett játéka miatt.

K: Kapusként kit értékelsz a legtöbbre?

Zs: A belga Preud-Homme a kedvencem. Nagyszerű reflexszel rendelkezett és nagyon tetszett a könnyed stílusa. Egyébként is rendkívül közvetlen, szimpatikus embernek ismertem meg.

K: Edzőid közül kiket emelnél ki?
Zs: Sok jó edzőm volt, mindig jó kezekben voltam, Piski Elemér, Bicskei Bertalan, Pálinkás András és Kakas László mind más-más stílusú edző, ezeket próbálom én elegyíteni és átadni az én kis kapusaimnak.

K: Mesélj munkádról.

Zs: A sors rendes volt velem: pályafutásom végén lehetőség nyílt arra, hogy csapatomnál az Paderbornnál 2003-tól utánpótlás kapusokkal foglalkozzak. Következő évtől a felnőtt kapusok is hozzám kerültek. Nem csak a fizikai, de a mentális felkészülésre is hangsúlyt fordítok. A célom az, hogy gondolkodó, sokoldalú kapusokat neveljek. A jó kapus előre látja az ellenfél gondolatait, olvassa a játékot, így a folyamatos koncentráció mellett is nyugodtan állhat a kapuban. A magam részéről azt tartom jónak, ha az edzések is a meccs szituációkon alapulnak, igyekszem a srácoknak mindig újat is bele vinni a az edzésmunkába. Miután munkám egyben hobbim is úgy gondolom maximálisan boldog lehetek. Ezen kívül nagyon örültem, hogy az MLSZ hívott a magyar válogatott mellé. Miután a holland edzőket nagyra tartom, szívesen csatlakoztam Ervin Koeman stábjához. Úgy érzem, hogy pozitív a hangulat a csapatban, és mindenki részéről érzem a szándékot, hogy kialakuljon egy ütőképes csapat.

K: Családod?

Zs: Nyugodt háttérrel rendelkezem. Feleségemmel és két kislányommal kint élünk Németországban, párom a Paderborn csapatának fan-shopjában dolgozik, a lányok is ott járnak iskolába.

K: Ők is sportolnak?
Zs: A kicsi 8 a nagyobbik 12 éves, és mindennel foglalkoznak: balettoznak, úsznak, lovagolnak. Csinálják csak azt, amihez kedvük van.

K: Mi a véleményed a Keepersportról?
Zs: Feltétlenül jó dolognak tartom, hogy  Magyarországon is van már a kapusoknak kitalált webáruház. Miután a kapusok mindig is szerettek öltözködni itt igazán sok alternatíva közül választhatnak. A kiegészítő dolgok is nagy hangsúlyt kapnak, ezek az apró dolgok érdekesebbé teszik a kapus játékát. Nekem régen Anyukám varrta a nadrágom, még a válogatottban is abban védtem.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Gulácsi Péterrel, az FC Liverpool kapusával

K: Mikor is kezdődött?

P: 5 évesen kezdtem s BVSC-ben. A sztori a szokásos, véletlenül kerültem a kapuba, hiszen nem volt állandó kapusunk, így többen is próbálkoztunk. Következő évben véglegesítettek posztomon, innentől kezdve 8 évig voltam a Vasutasok játékosa. Szinte az egész időszak alatt Hernádi András keze alatt fejlődtem. Ezután kerültem a Hungária körútra. Az MTK-nál Lippai József volt a kapusedzőm, Agárdon az Akadémián pedig Tamási Zsolt foglalkozott velem. Mindkettőjüknek nagyon sokat köszönhetek, hiszen ötszörös magyar bajnok vagyok.

K: És az U válogatott?

P: ’Hál Istennek’ élvezem Sisa Tibor bizalmát, hiszen eddig velem kezdődött a csapat összeállítása. Ez azért is nagy siker, mert gyakorlatilag egy évvel idősebbek között védek.

K: Hogyan vezet az út Agárdról Az Anfield Rroadra?

P: Az U 17-es válogatottban láttak minket egy angol iroda managerei, és egy éves időtartamra kerültünk ki Liverpoolba hárman. Én egy családhoz kerültem, akik rendkívül sokat segítettek a beilleszkedésben, főleg a helyi nyelvjáráshoz való alkalmazkodáshoz. Választhattam volna, hogy külön lakom, de ehhez még fiatalnak éreztem magam.

K: Milyenek találod az angol futballt?

P: Nem volt könnyű megszoknom a váltást, először is az itthoni IFI csapatból kerültem a Livcerpool tartalékhoz, másodszor, mindenki tudja, hogy van némi mentalitásbeli különbség is. A legnagyobb próbatétel az volt, hogy a kinti játékritmust megszokjam. Eleinte csak kapkodtam a fejem és legalább fél év kellett, mire hozzászoktam ehhez a fajta pörgéshez.

K: Ki foglalkozik veled külön?

P: Amikor szerződést kötöttünk, Ochotorena volt a kapusedző, jelenleg Xavi Valero  tartja a foglalkozásokat.. Ő nemrég hagyta abba aktív pályafutását. Az edzéselmélet mellett pszichólogia szakot is végzett, ezért nagy hangsúlyt fektet a különböző játékszituációk elemzésére. Edzések után elég sokat videózunk, ilyenkor megpróbálunk megtanulni csatárfejjel is gondolkozni.

K: Hogyan tovább?

P: Hamarosan eldől, hogy véglegesítenek-e, hiszen a kölcsönadás idén nyáron lejár. Én minden esetre maradni szeretnék. Én védtem a tarcsiban tavasszal és negyedik számú kapusként már az első csapattal készülhetek.

K: Reina, Itandje, David Martin, Peter Gulacsi, nem rossz névsor igaz?

P: Egyenlőre ez a sorrend…

K: Mi az amiben javulnod kell?

P: Úgy érzem, megbízható átlagot tudok nyújtani és nagyképűség nélkül mondhatom, hogy néha már bravúrokra is képes vagyok. Leginkább a beadásokra kell figyelnem – mégiscsak Angliáról van szó- és még dinamikusabbnak kell lennem a kapuban . Egyébként is maximális odafigyelést igényel a helytállás, hiszen ha nem vagy erős és határozott azonnal legyalulnak. Az erősítésen folyamatosan dolgozom.

K….és a suli?

P: A tizenegyedik osztályt végzem  a Radnóti Gimnáziumban, ahol magántanuló vagyok. Az Európa Bajnokság után fogok osztályozó vizsgát tenni.

K: Családod?

P: Ők itthon vannak, barátnőm is itthon tanul, de mostanában többet tudtunk találkozni, mert volt, hogy meglátgatott, illetve én is többször voltam itthon az U válogatottnál.

K: Mi a véleményed a KEEPERSPORT WEBÁRUHÁZRÓL?

P: Hasonló létezik Angliában és már rendeltem is, úgyhogy örülök, hogy ez Magyarországon is elérhető az itthoni kollégák számára .
Vissza a lap tetejére.

Interjú Józsa Miklóssal, a Ferencváros kapusedzőjével

K: Hogyan lettél futballista?

M: Ki emlékszik arra ?A :suliban fociztunk a többiekkel, én már ekkor beálltam a kapuba. Miután megtetszett a védés, jelentkeztem a Fradinál. . 8 éves lehettem, ekkor indult kapus pályafutásom.

 Rózsa Lajos edző foglalkozott velem az első időszakban, majd pedig az IFI-ben Vincze Géza volt a mesterem. Ekkoriban szinte mindent sikerült megnyernünk, bajnokságot, kupát. 16 éves voltam, amikor Rákosi Gyula IFI válogatottjába kerültem. A fél világot bejártuk ezzel a csapattal. Legnagyobb sikerünket 1979-ben értük el: a Japánban rendezett IFI-világ- kupán, másodikok lettünk. Disztl Petivel voltunk együtt kapusok abban a csapatban.

K: Mikor kerültél a felnőttek közé?

M: 1982-ben kerültem fel a Ferencváros első csapatához. Olyan kapusok közé, mint Zsiborás, Kakas vagy Hajdú Józsi. Mivel nem sokkal ezután a tartalék- bajnokság megszűnt, ezért engem kölcsön adtak a budapesti Építők NB II-es csapatának. Ezután szintén a második vonalban, Mezőtúron védtem a katonaság alatt. Leszerelésem után kerültem vissza az Üllői útra.

K: Mikor mutatkoztál be az NB I-ben?

M: Tatabányán játszottunk és Zsiga az első félidőben megsérült, úgy érzem jól sikerült a bemutatkozás, hiszen 3-1 -re nyertünk, ekkor figyeltek fel rám a tatabányai vezetők, akik a következő szezonban le is igazoltak. Itt Dombai Bandival védtük felváltva a Tatabánya kapuját. Egy év múlva kerültem vissza nevelőegyesületemhez, ahol 1988-tól 91-ig sikerült kibérelnem az 1-es mezt. Kupagyőzelmet, bajnoki ezüstöt, és bronzot ünnepelhettem ebben az időszakban.  Egy sérülést követően, felépülésem után ismét tatabányán folytattam, ez az időszak nem mondható sikeresnek, hiszen kiestünk az első osztályból. Ezután a Videoton csapatában folytattam és ott is fejeztem be pályafutásomat 1994-ben.

K: Ki segítette legtöbbet pályafutásod során?

M:  Rákosi Gyulát említhetem, aki több ízben is volt edzőm.

K: Mire vagy a legbüszkébb?

M: Biztosan emlékszel arra az időszakra, amikor a döntetlenre végződött mérkőzéseket tizenegyesekkel döntötték el. A statisztikák szerint nekem sikerült a legtöbb büntetőt hárítani. Azon kívül sikerült a válogatott keret tagság is.

K: Mely játékostársakra emlékszel vissza legszívesebben?

M:  Zsiborás Gabival voltam a legjobb barátságban és Lipcsei Petivel is baráti viszonyt ápolok.

K: Mesélj az aktuális dolgokról is!

M: 1995-óta foglalkozom kapusokkal, kezdetben az FTC utánpótlásban, majd 2000-től az első csapat mellett, ezen kívül az U-18-19-es válogatott kapusainak felkészülését is segítem.

K: Melyik tanítványodra vagy a legbüszkébb?

M: Szűcs Lajos az élre kívánkozik.

K: Családod?

M: Egy 4 éves ikerpárt nevelünk, egyikük fiú a másik kislány. Két nagylányom is van előző házasságomból, egyikük szintén sikeres sportoló, évek óta válogatott röplabdázó.

K: További céljaid?

M: Szeretném a megkezdett munkát folytatni a klubomban és a válogatott mellet is.

K: Mi a véleményed a KEEPERSPORT WEBSHOP-ról?

M: A maiaknak úgy látom könnyebb dolguk van,mint nekünk annak idején, hiszen rengeteg speciális felszerelés segíti munkájukat, és itt mindez egy helyen elérhető.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Sebők Zsolttal, a Fehérvár kapusával

K: Szia Zsolt! Mikor és, hogyan kerültél a futballpálya közelébe?

ZS: Az általános iskolában kezdődött: az osztálytársakkal, haverokkal ment a foci, és mivel látták, hogy jól mozgok, elcsaltak Győrsápra, a helyi megye III-as csapathoz. Ekkor 14 éves lehettem.

Barátom, Kopp András, aki jelenleg az INTEGRÁL DAC kapusedzője, kezdett el foglalkozni velem. Ezután egy évet töltöttem el az IFI csapatban, majd a felnöttekhez kerültem. Ekkoriban a GYŐRI ETO kapusához, Kiss Csabához jártam kapusedzésre. A győri ELEKTROMOS-ban is játszottam egy fél szezont, majd az IKRÉNY megye I-es csapata következett.  Ekkor már rendszeresen lejártam Győrbe, ahol az ETO kapus edzői Boros Lukács, Ulbert Tibi és Palla Antal foglalkoztak velem.1999-ben kerültem az ETO JUNIOR csapatához, természetesen nagy előnyét elveztem annak, hogy évekig felnőtt bajnokságban játszottam. Nyáron már első csapattal kezdtem meg a felkészülést, ahol Posza Zsolt volt a társam.

K: Mikor mutatkoztál be az NB I-ben?

Zs: 2000 márciusában Poszát kiállították egy Diósgyőri meccs 25. percében. Én beálltam és megfogtam a tizenegyest…..

K: Akkor ez jó bemutatkozás lehetett…..

Zs:….. de a kipattanót berúgták, aztán pedig őt perccel a vége előtt nekem is sikerült kiállíttatni magam. Két évvel később, 2002 őszén sikerült stabilizálnom helyemet a kezdő- csapatban. Varga Zoltán és Tamási Zsolt is rendszeresen játszatott.

K: És hogy érzed magad Fehérváron?

Zs: 2004-ben kerültem ide, úgy gondolom, igazán jó a csapatunk és jó a hangulat is körülöttünk. Minden lehetőség adott, hogy nagyobb célokért is küzdhessünk, itt Disztl Péter foglalkozik velem, akivel nagyon jó a viszonyunk. Mint korábbi kiváló kapusnak, mindenben elfogadom a véleményét és tanácsát.

K: Mik a további terveid?

Zs: Lassan harminc leszek, így a lehetőségektől függően minél tovább szeretnék az NBI –ben védeni, de nem ijednék meg attól sem, ha külföldön próbálhatnék szerencsét .

K: Van –e valamilyen babonád?

Zs: Kimondottan ilyen nincs, de a meccs napok ritmusa mindig ugyanaz, amin nem is kívánok változtatni.

K: Melyik meccsedre emlékszel vissza legszívesebben?

Zs: Győrben is, Fehérváron is akad emlékezetes mérkőzés, de leginkább a Magyar KUPA döntőn, a Vasas ellenében vívott tizenegyes párbaj a legkedvesebb, itt két alkalommal is védeni tudtam és csapatunk történetében először Magyar Kupa győztesek lettünk.

K: Gondoskodtál-e már az utánpótlásról?

Zs: Természetesen igen, hiszen három éves kisfiammal, Martinnal rendszeresen focizunk otthon. Feleségemmel most várjuk a kistestvért, nyár elejére várható. Hogy fiú lesz –e vagy lány, az számunkra is meglepetés lesz.

K: Egyébként hogy bírod az ingázást?

Zs: Hát ez tényleg nem  egyszerű, hiszen Győrben lakunk és napi 170 Km autózom. Ez azért elég fárasztó.

K: Kit tartasz a legjobb kapusnak?

Zs: A korábbi évek meghatározó kapusa szerintem Oliver Kahn,  a jelenleg általam legjobbnak tartott portás pedig Buffon .

K: Hogyan vélekedsz  a KEEPERSPORT Webáruházról?

Zs: A véleményem nagyon pozitív. Kimondottan a mi igényeinknek megfelelő a választék. A legspeciálisabb dolgok is megtalálhatók, minden adott, hogy bármilyen pályához (terem, műfű stb.) kiválaszthassuk a legmegfelelőbb védelmet nyújtó ruházatot. Úgy gondolom, hamarosan én is KEEPERSPORT overálban  edzem majd..
Vissza a lap tetejére.

Interjú Mári Attilával, a Siófok kapusedzőjével

K: Szia Attila, igazán szép autód van!

A: Nekem is tetszik…

K: ..és a szerelésed is klassz!

A: nem panaszkodhatom…

K: Na de térjünk a lényegre, mikor jutott eszedbe, hogy kapus legyél?

A: Én már 1977-ben eleve úgy mentem ki VIDI pályára, hogy kapus leszek! Következő évben le is igazoltak. Az első csapatnál ekkor Disztl Peti volt a kapus Mausz, Dinnyés és Horváth Béla társaságában. Velem Bobori Béla edző foglalkozott, majd Pemmer György, Borbély László és Szabó Károly voltak edzőim a korosztályos csapatokban.

K: Mire emlékszel vissza legszivesebben az utánpótlás évekből?

A: Országos serdülő kupadöntőt játszathattunk a NÉPSTADIONBAN  a Magyarország-Görögország  válogatott mérkőzés előtt, gondolhatod mekkora élmény volt .

K: Hogyan folytatódott pályafutásod?

A: Fehérvárról a Gázszerhez kerültem. Megye I-ből indultunk, és én öt éven keresztül, a csapat megszűnéséig ott maradtam. NBIII-ban és NB II-ben Matus Sanyival védtünk. 2000-ben, amikor megsérültem, igazoltuk le Csernyánszki Norbit. Amikor felépültem,  Németh László, a Gázszer FC tulajdonosa feltette a kérdést: „ lennék-e kapus edző?” , ekkor már Kövesfalvi is Agárdra került, így én végleg befejeztem akítiv pályafutásomat.

K: Mivel foglalkozol jelenleg?

A: Hosszú évek óta Siófok kapusait edzem, eközben egy rövid ideig Tatabányán is dolgoztam, miután visszahívtak Siófokra. Azóta én vagyok az első csapat kapusedzője. Egyébként több helyen is tartok edzéseket, hiszen a KEEPERSPORT kapusiskola keretein belül Fehérváron, Mórón, Oroszlányban is foglalkozom utánpótlás korú kapusokkal is .Körülbelül 20 kiskapus látogatja edzéseimet.

K: Kire vagy legbüszkébb tanítványaid közül?

A.     A háromszoros magyarbajnok Csernyánszkira, de Németh Gabi , Kavics és a két Hegedűs: Ferenc és Lajos is kedvenceim.

K: Mi az, amit még szívesen megvalósítanál?

A: Szívesen dolgoznék valamelyik utánpótlás válogatottnál, azért címeres melegítőben mégis csak más, bár jelenleg is vannak fontos szakmai feladatok, amiknek igyekszem maximálisan megfelelni. Edzőkollégámnak, Hagymási Zoltánnak köszönhetően a legutóbbi UEFA B Licence tanfolyamon taníthattam a kapusképzéshez kapcsolódó anyagot, ehhez kapcsolódóan most tervezzük egy DVD- bemutató anyag elkészítését is .

K: Kisfiad is kapus lesz?

A: Ki tudja, Milán már 8 éves imádja a focit, de a versenysport és a kötöttség még nem neki való.

K: Mit csinálsz szabadidődben?

A: Kapusokat edzek…

K: Tudom, hogy nem kell neked bemutatnom a KEEPERSPORTot, de mégis, mondj valamit a webáruházról.

A: Ha tehetném, mindenből vennék magamnak.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Sáfár Szabolccsal, az Austria-Wien kapusával

K: Szia Safi, elaludtak már a gyerekek?

S: Igen, épp az előbb, lányom 7 és fél éves kisfiam 4 éves, úgyhogy fél kilenckor takarodó van. Hétvégén persze lazábbak vagyunk, de ilyenkor bekeményítünk.

K: Akkor most beszélhetünk egy kicsit a Te pályafutásodról?

S: Hát az igazán korán elkezdődött, hiszen ahogy elkezdtem járni egyből a labdát rúgtam. Innentől kezdve magától értetődő volt, hogy melyik sportág felé orientálódok. Apám --Vasas drukker lévén-- a piros-kékekhez irányított. A legfiatalabb évfolyamban kezdtem, tehát elmondhatom, hogy mind a labdarúgást, mind a Vasas iránti szeretetemet Apámtól örököltem.

K: Milyen poszton kezdtél?

S: Az első évben mezőnyben próbálkoztam . Kapusunk sérülésekor kérdezte meg edzőm, hogy vállalom-e. Annyira megtetszett a védés, hogy később már ki sem lehetett robbantani a kapuból.

K: Melyik edződre emlékszel vissza szívesen?

S: Eleinte Bursi Károly foglalkozott velem, 11-12 évesen pedig Tamás Gyula kapusedzéseit látogattam.

K: Hogyan kerültél az első csapathoz?

S:16 évesen már együtt edzhettem a nagyokkal, mialatt természetesen a korosztályos csapatban védtem. Tamás Gyula látott bennem fantáziát, ezért odavett a nagycsapathoz harmadik számú kapusnak, Babocsi és Hámori mellé. Később Hámori Vácra igazolt, így a kispadon találtam magam.

K: És mikor találtad magad a kapuban?

S: 1994-ben Babó megsérült, így debütálhattam az NBI-ben. Nem sokkal később pedig egy kiállítását követő egy meccses eltiltás miatt egy MTK elleni meccsen már kezdőként is pályára léptem. Pár hónap múlva szintén az Ő sérülése miatt már egy fél szezont végig- védhettem. Innentől kezdve 97-ig őriztem  a Vasas kapuját.

K: Mesélj a válogatottról.

S: A 96-os atlantai Olimpia után először egy barátságos meccsen Hajdú Attilával voltam együtt a válogatottban. Később Csank és Bicskei kapitánysága alatt játszottam a cimeres mezben. Ekkor Babos Gabi is szóhoz jutott egy-egy meccs erejéig.

K: Kinek köszönheted sikereidet?

S: Ahogy már említettem Tamás Gyula évekig foglalkozott velem, sőt amikor kikerültem Salzburgba ,fél évig ott is Ő irányította a felkészülésemet.

K: Mesélj a légiós életről.

S: 6 évet töltöttem Salzburgban, ami igen hosszú időnek számít. Egy rövid moszkvai kitérő után (fél a Szpartak csapatánál) immár ötödik éve vagyok Austria-Wien csapatának tagja. Terveim szerint még két évet hosszabbítanék, aztán majd meglátjuk, hogy bírom. Talán 1-2 év még belefér.

K: Van-e valami különleges módszered, amivel a mérkőzésekre készülsz?

S: Természetesen az ellenfelek meccseit figyelem a TV-ben. Főleg az egyes csapatok pótrúgásait, és azt hogy az egyes támadóknak milyen erősségük van.

K: Hogy telik a szabadidőd?

S: Szeretek zenét hallgatni, olvasni és sokat együtt lenni a családommal. Lehetőleg szabadban ( pl. állatkertben) töltjük közös programunkat, amikor csak tehetjük

K: Miután kettős állampolgár vagy, adódik a kérdés: hol szándékozol végleg letelepedni?

S: Ez még a jövő kérdése, főleg az adódó munkalehetőségtől függ. Az azonban biztos, hogy a gyerekek itt vannak otthon Bécsben.

K: Tudom, hogy régóta ismered a Keepersportot, hiszen honlapunkon a Te arcoddal reklámoztuk Magyarországot.

S: Természetesen ismerem a Web-áruházat és úgy gondolom, itt mindenki megtalálhatja kedvenc felszerelését, kesztyűjét, hiszen olyan a választék, hogy minden típusú és márkájú cikkből választhat. A Keepersport maximálisan kiszolgálja a kapusok igényeit.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Szasa Stevanoviccsal a Győr kapusával.

L: Hogyan kerültél a kapuba?

SZ:  Apám alacsonyabb osztályban védett, így gyakran álltam gyerekként a kapu mögött és néztem a játékot. Kedvet kaptam, hogy én is utánozzam Őt, ezért 14 éves koromban egyből a kapuban próbáltam szerencsét. Elég jól fejlődtem és többször is szerepeltem hazám utánpótlás korosztályos válogatottjaiban, 13 éves koromtól az  U-21 –es csapatig, közben 18 éves koromban bemutatkoztam a felnőttek között is a második ligában. Körülbelül nyolcvan alkalommal védtem a Radnicki és Kragujevac kapuját. A szerb I. osztályban  a Sartid Cimederevo és az Ofk Beograd csapataiban szerepeltem, összesen 198 alkalommal.

L: Sikerült-e eljutnod a válogatottig?

SZ: Szerencsére igén. Öt alkalommal hallgathattam a himnuszt és további 15 alkalommal ültem  a válogatott padján. Ezt azért is tartom nagy dolognak, mert Szerbiában nagyon jó kapusok vannak.

L: Mikor kerültél Magyarországra?

SZ: 2004 júniusában igazolt le a Győr csapata, amelynek kapujából az azóta lejátszott 112 mérkőzésből csupán 2 alkalommal hiányoztam.

L: Mik a további terveid?

SZ: 33 éves vagyok, remélem, hogy 3 évig még szerepelhetek az I. osztályban. Nem szeretnék máshova igazolni. Itt, Győrben szeretném befejezni a pályafutásomat. Nagyon jól érzem  magam, a csapat az utóbbi időben nagyon jól szerepel. Itt nincs sztár, hanem csapat van, célunk a 4-6 helyezés elérése, de remélem ez túl- teljesíthető. A vezetők is korrektek, valamint a szurkolókkal is jó a kapcsolatunk. Lassan elkészül a stadion, úgyhogy itt minden együtt van.

L:  Kapusedzőként ki tudott a legtöbbet segíteni?

SZ: Szerbiában mindkét első osztályú csapatomnál jó edzőkkel dolgozhattam. Itt Győrben Tőkés Laci készít fel, akit nagyon jó kapusedzőnek tartok. Nagyon precíz, a legapróbb dolgokat is figyelemmel kíséri, valamint emberileg is jó a kapcsolatunk.

L: Családodról mesélnél?

Sz: Győrben lakunk, természetesen feleségem is itt dolgozik. Kisfiunk 5 éves, oviba jár, azt tervezzük, hogy végleg itt telepedünk le.

L: Szabadidődben mivel foglalkozol szívesen?

SZ: Mióta megnyitották a határokat, azóta szívesen utazunk a közelben lévő országokba, Bécsbe, Pozsonyba. Azon kívül gyakran ülünk le egy kávé mellett barátainkkal.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Vlaszák Gézával a Zalaegerszeg kapusával

L: Meséld el, hogyan lettél kapus?

G: Igazán nem volt nehéz dolgom, hogy milyen sportágat válasszak, hiszen apám kapus volt és rendszeresen levitt a pályára. Nagyon tetszett a kapusok munkája, főleg a kesztyűik. Mivel kapus csak egy van egy csapatban, ezért ez rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Azonnal kapusként kezdtem a pályafutásomat, soha nem is játszottam más poszton. Nagykanizsáról indultam,  Zalaegerszegen lettem elsőosztályú kapus. Egyébként szülővárosom is Egerszeg, de Kanizsán nőttem fel.

L: Melyik volt az első mérkőzését a legjobbak közül?

G: Egy Sopron-Nagykanizsa mérkőzésen csere ként álltam be 1995-ben . (7:2)

L: Legjobb edzőid?

G: Természetesen apám volt a legjobb edzőm. Az alapokat az Ő segítségével sikerült elsajátítanom. De minden kapusedzőm akivel idáig dolgoztam, segített a további fejlődésben. Jelenleg Balázs Zsolt irányításával készülök a mérkőzésekre, aki szintén tapasztalt, kiváló kapusedző.

L: Játékostársként kit tartasz a legjobbnak?

G: Erős Karcsit, akivel az MTK-ban és az Újpestben is együtt játszottunk. Őt mindenki ismeri határozottságáról. A kapusok az ilyen játékosok mögött szeretnek játszani. Egyébként a pályán kívül is barátok vagyunk.

L: És a kapusokkal mi a helyzet?

G: Nehéz a válasz. A legjobbak között tartom számon Király Gabit és Babos Gabit. Végh Zoli az egyik legtapasztaltabb, és Szűcs Lajos is ide kívánkozik.

L: Válogatottság?

G: Szerencsére oda tudtam kerülni Lothar Matthaeus vezette nemzeti  kapujába. Öt alkalommal  bizonyithattam..

L: Van e valami különleges szokásod mérkőzések előtt?

G: Természetesen van és természetesen nem árulhatom el.

L: Tudhatunk-e valamit a magánéletedről?

G: Nem lesz túl meglepő a válaszom: ha nincs edzés vagy meccs, akkor természetesen a családommal vagyok. A gyermekeimmel való együttlét számomra a legkedvesebb időtöltés. Lányom három és fél, fiam pedig másfél éves. 

L: Mi a véleményed a KEEPERsPORT webáruházról?

G: Hátha már húsz éve lett volna ….

L: …. Akkor nekem sem a nagymamám varja a kapusnadrágomat…

G: Egyébként ha az interneten ma már rengeteg árucikk elérhető. Miért a kapusoknak ne lenne ilyen lehetősége, hiszen az ilyesmit mindegyikünk  szereti.

2008.04.10.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Farkas Balázzsal a Pécs kapusával.

L: Hogyan kezdődött?

B: 10 éves koromban indult pályafutásom, mint leendő jobbszélső az RTK csapatában, de ahogy az lenni szokott, egy alkalommal nem jött el a kapusunk és rám várt a feladat, hogy beálljak. Ez a helyzet azóta sem változott.

14 éves voltam, amikor bekerültem a Budapest válogatottba. Itt figyeltek fel rám a BVSC szakemberei, Mihalecz Boldizsár és Őze Tibor.

Később úgy tartották klubomban, hogy kicsi is vagyok és ügyetlen, ezért kölcsön adtak a Szt. István csapatának. Két évvel később 18 évesen egy Magyar Kupa ifi meccsen ismét felkeltettem a BVSC-sek figyelmét és immár a felnőtt csapathoz kerültem, ahol Dajka Laci és Koszta Jani foglalkozott velem.

Miután rendszeres játék lehetőséghez nem jutottam, kölcsönbe kerültem az NBIII-as Marcalihoz. Itt jól kijött a lépés, hiszen egy osztállyal feljebb léphettünk. Szerepeltem is a következő szezonban a másodosztályban, de már a BVSC színeiben. Simon Tibor ugyanis visszavitt  a csapathoz és 19 évesen bizalmat szavazott nekem.

L: Mikor lettél első osztályú játékos?

G: 23 éves voltam, amikor a Matáv Sopron játékosaként az Üllői úton első alkalommal pályára léphettem a legjobbak között. Ezután szerepeltem még Rákospalotán, jelenleg pedig Pécs játékosa vagyok.

L: Melyik mérkőzésedre emlékszel legszívesebben?

G: Egy Sopron-FTC 2:1, ami eszembe jut, illetve egy jeges talajú Megyeri úti meccs, ahol minden sikerült.

L: Kedvenc kapusod?

G: Varga Zoli, aki jelenleg Győrben véd. Barátságunk még a BVSC kölyökcsapatában kezdődött .

L: Kapusedzőid közül kire emlékszel legszívesebben?

G: Koszta Janit már említettem, azon kívül pedig Ulbert Tibor edzései segítettek leginkább

L: További terveid?

G: 30 évesen? Egy pécsi bajnoki cím, és vissza az NBI-be! Aztán, ha befut egy külföldi ajánlat, akkor majd gondolkodóba esem .

L: Családod?

G: Élettársammal élek együtt, egyelőre kettesben.

Ha szabadidőm adódik, szívesen játszom  Playstation-nel, illetve nagyon érdekelnek az autók.

L: Milyen autód van?

G: Semmilyen.

L: Viccelsz?

G: Nem dehogy. Most adtam el az Opelomat (nálam az Omega a No.1), és keresem az újat.

Egyébként szívesen járok autóversenyekre, autó-kiállításokra.

L: Mi a véleményed a KEEPERsport termékeiről ?

G: Természetesen nagyon tetszik. Mindenki olyan profi dolgokat találhat, ami saját kényelmének, elvárásának megfelel.

2008.03.18.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Németh Gáborral a Vasas kapusával

L: Hogyan indultál el a (futball ) pályán?

G: Nem volt nehéz dolgom a választással, hiszen édesapám másodosztályú futballista volt, keresztapám pedig Szarka Zoltán, aki a mai napig edzi a szombathelyi Haladás kiskapusait. Én magasságom miatt egyből a kapuba kerültem, hiszen a suliban is első voltam a torna- sorban. Szépen ittragadtam ezen a poszton, ami azért nem is volt baj, mert futni igazából sosem szerettem. Egyébként meggyőződésem, hogy mi jobban elfáradunk egy-egy mérkőzés közben, mint némelyik mezőnyjátékos. Ez még akkor is igaz, ha nincs sok dolgom az adott mérkőzésen. Látom a többieket meccs után az öltözőben: beszélgetnek, nevetnek, öltözködnek, én pedig próbálom összeszedni magam,

L: Honnan indultál?

G: Répcelakról kerültem Szombathelyre, amikor a középiskolát kezdtem.  A Haladásnál jártam végig a szamárlétrát, majd a az IFI korosztályt  kinőve visszahívtak szülővárosomba a helyi NB III.-as csapathoz. Ezután a katonaság miatt egy évet kihagytam.

Visszatértem Répcelakra, ahol két évig védtem, majd 21 évesen a Haladáshoz kerültem újra.

L: Első meccsed?

G: 1996-ban a BVSC ellen játszottunk, és Király Gabit válthattam pár perc erejéig. Következő évben már kezdő voltam.

Ezután az NB II-es Videotonhoz kerültem, amellyel csont nélkül visszajutottunk az első osztályba( 38 meccs, ebből 1 vereség , 2 döntetlen).

A Ferencvárosnál folytattam, ahová Csank Jánost követtem Fehérvárról. Két év után kerültem Siófokra, majd Pécsett töltöttem újabb két évet. Jelenlegi csapatomban, a Vasasban már harmadik éve játszom.

L: Kik segítettek legtöbbet fejlődésedben?

G: Minden kapusedzőmmel jó viszonyban voltam, de különösen hálás vagyok Szarka Zoltánnak, hogy lerakta az alapokat, valamint Diszl Petinek, Józsa Mikinek és Gróf Attilának akikkel rendkívül közvetlen kapcsolatot tudtam kialakítani.

L: Kedvenc játékos?

G: Egyértelműen kapus poszton Király Gábort tartom a legjobbnak. Öt legjobb barátomnak tekinthetem egyben, hiszen sokszor töltjük közösen a vakációt családjainkkal, illetve én vagyok a keresztapja Gabi kisfiának.

Szerintem már nagyon fiatalon látszott rajta, hogy kitűnik a mezőnyből.

L: Legjobb meccsed?

G: Több is volt, amire szívesen emlékszem, de leginkább két Újpest elleni meccset említenék. Korábban még a Pécs színeiben játszottunk egy emlékezetes mérkőzést a Megyeri úton, de a tavaly őszi Újpest- Vasas 1:1 is jól sikerült.

L: Mik a további terveid?

G: Külföldi megmérettetést nem tervezek, szerintem 33 évesen az lehet a célom, hogy minél tovább védjek az NB I-ben.

L: Mivel foglalkozol a sport mellett?

G: Hobbim a családom, van egy édes 2 éves kisfiunk, akit feleségemmel együtt imádunk. Ha mégis jut egy kis szabadidő magamra, akkor olvasok.

L: Mi a véleményed a KEEPERsport Webáruházról?

G: Jobbat nem is lehetett volna kitalálni. Minden nagyon egyben van. Ilyen választékot még sehol nem láttam.

2008.03.10.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Disztl Péterrel a Videoton korábbi válogatott kapusával.

Hogyan lettél sportoló?

Sport családba születtem Baján. Apám a helyi csapatban védett ( egyesek szerint válogatott szinten ) . Miután lokálpatrióta volt, ezért hiába is hívták komolyabb csapatokhoz. Ő volt az én tanítómesterem, amikor 6 évesen már a vonatkertben megkezdtük a közös felkészülést.

Mikor lettél igazolt játékos?

12 éves voltam, amikor hivatalosan is a Baja játékosa lettem. Ezt ne úgy képzeljük el, mint egy mai utánpótlás felépítését, hiszen Baján volt egy serdülő, egy ifi és egy első csapat. Nekem sem tartott túl sokáig felkerülni a nagyok közé, hiszen 1 év múlva már a megye I.-es Baja kapuját védtem.

Hogyan folytatódott pályafutásod?

15 évesen kerültem Fehérvárra az utánpótlás csapathoz. Itt szintén nem volt hosszú az út az első csapatig, ugyan is két év múlva, 17 évesen Lantos Mihály a csapat akkori edzője már játszatott az NB I-ben. Ebben az időszakban Kovács Laci volt a csapat kapusa. Tőle sokat tanultam, főleg a különböző rúgásokat segítette tökéletesítenem. Vele folyamatos rivalizálásban voltam és később, amikor 19 évesen Verebes Józsefnél standard játékosnak számítottam és Ö ült a padon, még akkor is Öt figyeltem az edzéseken.

Kik voltak kollegáid a Vidinél?

Együtt védtem Horváth Bélával, Ellerrel, majd Koszta Janival.

Eközben bekerültél a válogatottba is…

A véletlen folytán a válogatottbéli bemutatkozásom is a Sóstói Stadionhoz kötődik. 1984-ben ugyan is a Mezey György vezette csapat itt látta vendégül Norvégiát. Öcsémnek és nekem is volt az első „fellépésünk” nemzeti színekben. Estemben követte még 36 mérkőzés .

Melyik volt pályafutásod legemlékezetesebb pillanata?

Egyértelműen a Vidi UFA sorozata, mely azóta is megismételhetetlen a magyar csapatok számára. Különösen a döntőben, Madridban megnyert meccsünkre emlékszem szívesen, ahol tizenegyest is hárítottam . Viccesen szoktam mondani, hogy ez volt azon a meccsen a legkisebb védésem. Büszke vagyok a Budapesti Honvédben szerzett két bajnoki és egy kupagyőzelemre is.

Ez után külföld felé vetted az irányt…

Több helyen is megfordultam légiósként : Erfurtban, ahol legemlékezetesebb meccsemet Groningenben játszottam, ahol 1:0 -ra nyertünk, és egyes osztályzatot kaptam a sportlapban. Ezután Lipcse, majd Malayzia következett. Hazatérésem után szerepeltem még a BVSC, a Győr, a Parmalat, a Keszthely, a Veszprém és a Pécs csapatában is. 1997-ben fejeztem be 20 éven át tartó aktív pályafutásomat.

Kivel játszottál legszívesebben?

Feltétlenül az öcsémet említem, akivel együtt voltam Baján, Fehérváron , Kispesten illetve a válogatottban is, és mai napig számíthatunk egymásra. Ezen kívül fehérvéri Szabó Józsi , akit megemlítenék hiszen nagyon sok meccset nyertünk az Ő góljával 1:0-ra .

Ahhoz pedig két ember kell , egy aki rúgja és a kapus aki nem kap gólt. Igaz?

Te mondtad!

Miután véget ért játékos- pályafutásod, mihez kezdtél?

Nagyon gyorsan lettem kapusedző, hiszen egyik héten még védtem, de a következőn már edzösködtem. Ez úgy történt, hogy öcsém lett a Videoton vezetőedzője és engem hívott, hogy foglalkozzam a kapusokkal. Azóta megfordultam a BKV Előre , a Vasas csapatánál is.Emellett két éven át voltam a Lothar Mattheus irányitotta válogatott kapusedzője. Egy éve pedig az egyre fejlődő és szépülő felcsuti Puskás Ferenc Akadémián foglalkozom az utánpótlás képzéssel.

És a Fehérvár?

A közelmúltban megtörtént az, amire öcsémmel együtt már 10 éve vártunk: ismét együtt dolgozhatunk a fehérvári labdarúgásért, ráadásul úgy, hogy igazi nagy célokért küzdhetünk.

Úgy tudom, különösen a szíveden viseled a fehérvári klub helyzetét…

Ez tényleg így van. Örömmel tapasztalom , hogy végre azok az emberek irányítják a klubnál folyó munkát, akik ezer szállal kötődnek csapatunkhoz.

Mivel foglalkozol szabadidődben?

Hát az nem sok van , de ha akad, akkor horgászom, kártyázom, de szívesen olvasgatok is.

És a rock szene?

Edda, Bon Jovi és semmi más.

Családod?

Két gyönyörű lányom van. Egyikük, Viktória Amerikában ment férjhez, úgy hogy Ö elég messze került . A kisebbik, Gabriella Fehérváron él évek óta a barátjával. Úgy érzem mind ketten jó úton haladnak. Válásom után én is megtaláltam páromat, Irént. Ö igazi segitőtárs, aki segitett túljutni a nehéz szakaszokon is. Egyébként ő is sportoló, a MÁV-Előre női röplabdacsapatának „mindenese”.

Mi a véleményed a KEEPERsport webáruházról?

Természetétesen nagyon érdekel a dolog, mivel magam is kapus vagyok. Ráadásul a mi időnkben ilyen lehetőség nem volt. Akkoriban azt tapasztaltam, hogy alig fordítottak figyelmet a mi felszereléseinkre. Lehetett a csapatnak akármilyen szerelése, a kapusok valahogy sokszor kimaradtak. Nekem is többször mondták: ahhoz hogy sárban dobáljam magam, nem kell drága felszerelés. Egy alkalommal Svédországból kaptam egy UHLSPORT szerelést, ami akkoriban ritkaságnak számított Magyarországon. Miután pár meccset védtem benne, mentem az elnökhöz, hogy szerezzünk be hasonlót. Azt mondta , hogy észre sem vette, hogy ez volt rajtam az utóbbi meccseken . Szóval, miután fontosnak tartom a védőfelszerelések használatát, én is megpróbálok segíteni a KEEPERSPORT termékek népszerűsítésében .

Az interjút Kovács Loránd készítette.

2008.02.04.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Takács Tamással a Nyíregyháza kapusával.

L: Tamás, mesélj arról, hogyan kezdted?

T: Egészen fiatalon ,5 évesen mentem le először a futballpályára Szombathelyen Mindjárt ott is ragadtam, mint ifjú csatártehetség. Elindultam a szamárlétrán.

L: Azóta kicsit változott a posztod…

T: Ez úgy történt, hogy a Haladás Stadionban bemutató meccset játszottunk a nagycsapat mérkőzése előtt. Miután nem volt kapusunk, be kellett állnom. A meccs után az edzőm csak annyit mondott: „ – Bátor voltál !” Ez úgy látszik elég is volt, hogy ne engedjen többet ki a kapuból. Szarka Zoli bácsi keze alatt fejlődtem ezután, és jártam végig korosztályos csapatokat.

L: Hogyan kerültél a felnőttek közé?

T: Megtetszett a játékom Mihalecz Istvánnak, a Haladás akkori vezetőedzőjének, aki felvitt edzeni az első csapathoz. Már a padon ültem, amikor Németh Gábor megsérült. Így lettem NB I-es játékos 19 évesen. Amikor Ö eligazolt, 2002-ig védtem a csapat kapuját. Miután a Lombard FC áttette székhelyét városunkba, nem tudtam megegyezni Bíró Péterrel., ezért külföldre kerültem. Egy évet töltöttem Svédországban. Hazaérkezésem után szerepeltem a Debrecen , a Diósgyőr, a Kispest, legutóbb pedig a Sopron csapatában.

L: Hol érezted magad a legjobban?

T: A Kispest is a szívemhez nőtt, Sopronban is jól éreztem magam , de természetesen megmaradok szombathelyinek.

L: Voltál-e válogatott?

T: Szerencsére a korosztályos válogatottban sokat szerepeltem, serdűlőtől az IFI korosztályokon keresztül az U- válogatottig 68 alkalommal játszhattam.

L: Melyik volt a legjobb meccsed?

T: Kettő is volt, amire szívesen emlékszem vissza: a szomszédvár csapatával mérkőztünk Zalaegerszegen, amikor úgy éreztem, hogy akár meddig játszunk, nem tudok gólt kapni. (ZTE – HALADÁS 0-1). Az U-21-es válogatott színeiben pedig EB selejtezőt játszottunk az Olaszokkal, ahol olyan játékosok léptek pályára mint pl. Pirlo vagy Casano . Itt is kijött a lépés.

L: Kit tartasz legjobb kapusnak?

T: Válaszon egyértelmű: Buffon. L: Mik a további terveid?

T: Boldog család, egészség és minél több NB I-es szereplés.

L: Kisfiad?

T: Három éves, de igazán nem akarom befolyásolni majd a választását. Bármi szeretne lenni, segítem majd, de erőltetni nem fogom, hogy folytassa az én „szakmámat”.

L: Mit csinálsz szabadidődben?

T: A családdal töltöm szabadidőm, pihenéssel, kirándulással.

L: Mit szólsz a KEEPERSPORT kínálatához:

T: Szerinted én miért innen rendelem kesztyűimet és egyéb felszereléseket?!

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2008.01.14.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Tóth Ivánnal a Budapest Honvéd kapusával.

Mesélj a kezdetekről…

Igazi kapus-családból származom, hiszen fater is kapus volt, a bátyám pedig NBII-es szinten védett. Az én pályafutásom 1979-ben kezdődött, mint mezőnyjátékos. Egy alkalommal nem jött el kapusunk és engem állítottak a ketrecbe. Utána már nem volt sok választásom, maradtam.

Melyik volt ez a csapat?

Első csapatom a Kistex volt, ahol serdűlő korosztályig játszottam, majd a másodosztályú BKV következett. Kezdetben az IFI csapatban ,azután felkerültem a felnőttek közé. Itt kaptam első szerződésemet is 18 éves koromban. Gergely Károly vezetőedző keze alatt 8 évig szerepeltem.

Hogyan lettél NB I-es kapus?

Kicsit hosszabb ez a történet. A BKV-nál volt egy kis afférom ,emiatt kikerültem a kezdő- csapatból. Ez igen csak kedvemet szegte és 3 évig megyei bajnokságban védtem munka mellett . Úgy gondoltam, hogy profi pályafutásom itt be is fejeződött. Azonban Gergely Károly invitált az NB II-es III. Kerület csapatához.. Sikerült is bajnokságot nyernünk. Így az NB I-ben találtam magam. Pár meccset védtem, majd kölcsönadtak a szintén I. osztályú Vác csapatának., ahol végigvédtem a szezont. Következő szezonban visszakerültem anyaegyesületemhez, amely addigra már ismét a II. osztályban szerepelt. Ekkor már hosszabb távon is őriztem a Kerület kapuját. Újból felkerültünk, és ismét kiestünk. Miután anyagi problémák adódtak a csapatnál, kivásároltam a játékjogomat. A ZTE és a Százhalombatta ajánlata közül kellett döntenem, de két szék közül a pad alá estem. Fél évre fel is hagytam a sportolással. Majd ismét megyei szinten játszottam. Ezek után kerestek Battáról: kell egy kapus az NB II-hez. Egy jó idény után innen kerültem a Haladáshoz ahol ismét NB I-es csapatnál küzdhettem az 1-es mezért( Balogh Tonóval). Amikor a Lombard FC Pápára költözött, itt is eltöltöttem másfél évet.

Beszéljünk a Honvédról…

Aldo Dolcetti idejében érkeztem a csapathoz. Kezdetben jól ment a védés, de ahogy a csapatnak, úgy nekem sem volt túl jó a második idényem. Azután, Hemingway úr érkezésével minden megváltozott. Sokkal profibbak a körülmények, még jobb lett a szakmai stáb ( Supka Attila, Vass László és kapusedzőm, Brockhauser István) Amit ígérnek a játékosoknak az úgy is van .Erősítettünk is és a befektettet munka is meghozta a gyümölcsét. Először is sikerült a bentmaradás az NBI- ben, azután indulhattunk nemzetközi kupában ( igaz, hogy a Bozsik stadion is megújult, de azért a hamburgi stadionban játszani még is csak más), idén pedig sokáig vezettük a tabellát, de második helyen fordulni az is sikeresnek mondható.

Kik voltak kedvenceid?

Játékostársként nem szeretnék kiemelni senkit. Kapusedzőként pedig szinte mindenkivel ( Pleskó Laci, Ifj. Mészöly Kálmán, Brockhauser Pista, )kiváló volt a viszonyom, a szombathelyi Hegedűs Péterrel azonban a mai napig rendszeres kapcsolatban vagyunk.

Igazat adsz-e abban, hogy viszonylag későn lettél befutott kapus?

Miután ez egy igazi bizalmi poszt ezért számomra is nagyon fontos, hogy érezzem ezt a bizalmat mindenkori edzőm részéről. Ez itt a Honvédnál adott., és az én szereplésemet is kedvezően befolyásolja. Az a véleményem, hogy nem elég bravúrokat bemutatni, hanem folyamatosan jó átlagot kell produkálni.

Mit csinálsz ha nem futbalozol?

Miután 17 éve nős vagyok, lányunk 16 éves és még van kettő kutya is a családban, általában nem unatkozom. Sokat járunk színházba, kedvencem a musical és a balett , legutóbb kaptam egy VIP jegyet a Diótörőre, ami kivételes élmény volt. Ha mégis adódik szabadidőm, akkor szívesen horgászom.

Mit szólsz a Keepersport Webáruházhoz?

Természetesen örülök, hogy ilyen széles választékot egy helyen megtalálhat az érdeklődő. Nekem is mindig gond volt beszerezni a megfelelő felszerelést. Jó a katalógus is , tényleg csak választani kell. A kis kapusok úgyis mindig kérdezik, hogy mit honnan lehet megvásárolni.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2008.01.07.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Milinte Árpáddal a Kaposvár kapusával.

HOGYAN KERÜLTÉL A FUTBALL KÖZELÉBE ?

A SPORT SZERETETE ADOTT VOLT,UGYAN IS SPORTTAGOZATOS ÁLLTALÁNOS ISKOLÁBA JÁRTAM.MÁR A SULI MECCSEKEN IS A KAPUBAN ÁLLTAM ÉS HÍVTAK AZ IDŐSEBBEK IS HOGY VÉDJEK NÁLUK. KORÁBBAN ATLETIZÁLTAM ÉS KÉZILABDÁZTAM IS,DE AZUTÁN PÁLYAFUTÁSOM A MARCALI SERDÜLŐ CSAPATÁBAN KEZDŐDÖTT,MINT LABDARÚGÓ KAPUS. HETEDIK OSZTÁLYOS KOROMBAN ÉRTÜK EL ELSŐ SIKEREINKET MAJOR GÁBOR IRÁNYÍTÁSA MELLETT EGY DIÁKOLIMPIAI SIKERES SZEREPLÉSSEL. IGAZI FUTBALL OSZTÁLYUNK VOLT SZINTE MINDENKI FOCIZOTT. EZUTÁN AZ IFI KOROSZTÁLY KÖVETKEZETT,MAJD IGEN FIATALON 17 ÉVESEN A KAPOSVÁR FELNŐTT CSAPATÁBAN NB III-BAN SZEREPELTEM ELŐSZÖR. MIUTÁN MEGNYERTÜK A BAJNOKSÁGOT,18 ÉVESEN A MÁSODOSZTÁLYBAN IS BEMUTATKOZTAM.. KÉSŐBB AZ AKKORI DIVATNAK MEGFELELŐEN KETTŐS IGZOLÁSSAL A CSEPEL MECCSEIN IS RÉSZT VETTEM, ÁLTALÁBAN HAJDÚ ATTILA MÖGÖTT CSEREKÉNT. EZ IDŐTÁJT SŰRŰ VOLT A HÉTVÉGI PROGRAMOM ,HISZEN SZOMBATON A CSEPEL, VASÁRNAP A KAPOSVÁR CSAPATÁBAN VOLTAM ÉRDEKELT. 21 ÉVESEN KERÜLTEM FEHÉRVÁRRA AHOL 6 SZÉP ÉVET TÖLTÖTTEM,. ITT SIKERÜLT BEMUTATKOZNOM AZ NB I-BEN ..BÉKÉSCSABÁT LÁTTUK VENDÉGÜL, AMIKOR 3:0-ÁS ÁLLÁSNÁL INDULTAM LEVÁLTANI BÍRÓ SZABOLCSOT,. MIRE TÉNYLEGESEN CSERÉLNI TUDTUNK A 65-IK PERCBEN 3:1 –RE MÓDOSULT AZ EREDMÉNY, DE EZ BEÁLLÁSOM UTÁN SEM VÁLTOZOTT.

HOGYAN FOLYTATÓDOTT EZUTÁN PÁLYAFUTÁSOD ?

A VIDEOTONTÓL SOPRONBA IGAZOLTAM, MAJD PEDIG KIPROBÁLHATTAM MAGAM KÜLFÖLDÖN IS , A FESTŐI SZÉPSÉGŰ MADEIRA SZIGETÉN.ITT NAGYON JÓL ÉREZTEM MAGAM. JÓL MENT A JÁTÉK A CSAPATNAK IS ÉS NEKEM IS. AZ ELNÖK RENDKÍVÜL KORREKT VOLT KÖZÖLTE,HOGY JÓL SZEREPLÉSÜNK MIATTI MEGNÖVEKEDETT KÖLTSÉGEKET MÁR NEM TUDJA VÁLLALNI EZÉRT NEM GÖRDÍTETT AKADÁLYT A TÁVOZÁSOM ELÉ. ÍGY IGAZOLTAM ZALAEGERSZEGRE, EZT AZ IDŐSZAKOT NEM TARTOM TÚL SIKERESNEK ÍGY ELFOGADTAM KAPOSVÁR AJÁNLATÁT. NAGYON JÓ A CSAPATUNK ÉN IS JÓL ÉRZEM MAGAM.

KIK VOLTAK LEGKEDVESEBB EDZŐID ?

MAJOR GÁBORT MÁR EMLÍTETTEM Ő INDÍTOTT EL MAJD HORVÁTH LAJOS ÉS BŐZSÖNY JÁNOS FOGLALKOZOTT VELEM SOKAT. FEHÉRVÁDON A DISZTLI TESTVÉREK, KÉSŐBB TŐKÉS LACI FOGLALKOZTAK VELEM..SOPRONBAN MARKÓ ZSOLT ITT KAPOSVÁRON PEDIG HÁZI LACI SEGÍT SOKAT FELKÉSZÜLÉSEMBEN.

MIK A TERVEID ?

MINDÖSSZE ANNYI HOGY MINÉL TOVÁBB AZ NB I- BEN VÉDHESSEK

MAGÁN ÉLETEDRŐL ELÁRULSZ VALAMIT?

NŐS VAGYOK, VAN EGY GYÖNYÖRŰ 3 ÉVES KISLÁNYOM Ő MÉG KINT SZÜLETETT PORTUGÁLIÁBAN. FEHÉRVÁRON LAKUNK UGY HOGY HETENTE TÖBBSZÖR TESZEM MEG AZ UTAT KAPOSVÁRRA ÉS VISSZA.

KEDVENC HOBBID ?

ÚJDONSÁGNAK SZÁMÍT MAGYARORSZÁGON AZ Internet TV, EZT PRÓBÁLOM NÉPSZERŰSÍTENI,DE LEGSZÍVESEBBEN A CSALÁDDAL TÖLTÖM SZABADIDŐMET.

MI A VÉLEMÉNYED A KEEPERSPORT OLDALRÓL ?

AKI ITT NEM TUD VÁLASZTANI AZ SEHOL. HATALMAS A KÍNÁLAT , EGY KAPUS MINDENT MEGTALÁL AMIRE SZÜKSÉGE LEHET.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2007.11.05.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Nagy Zoltánnal az Anorthosis FC. kapusával.

- Hogyan kezdődött?

1974-ben születtem Berettyóújfaluban és az ottani serdülő csapatban kezdtem el 12 évesen futballozni. Elötte atletizáltam, ami jó alapokat adott. Végigjártam a korosztályos csapatokat és már 17 évesen a felnött csapatban védtem.

- Hogyan folytatódott a pályafutásod?

A Debreceni VSC vezetői szerződést ajánlottak 1993-ban aminek természetesen nagyon örültem. Rutinszerzés révén minden évben kölcsönadtak másodosztályú csapatoknak, igy játszottam Balmazújvárosban, Hajdúnánáson és Tiszafüreden. Közben rendszeresen bejártam plusz edzésekre a DVSC-hez, ahol Mező Józseffel sokat segitett a fejlődésemben. Neki sokat köszönhetek! 1997-ben az akkori szakmai stáb visszahívott Debrecenbe és ebben az évben Herczeg András bizalmának köszönhetően bemutatkozhattam az első osztályban. Szép emlékeim származnak onnan. Sajnos egy év után különböző gondok miatt átkerültem Miskolcra, ahol Temesvári Miklós edzösége alatt kezdtem el védeni a Diósgyőr kapuját. Nagyon jó volt érezni a szurkolók szeretetét Miskolcon a mérkőzéseken és azon kívül is.

- Külföldi pályafutásod, hogyan kezdődött?

2000-ben lehetőségem adodott, hogy kipróbáljam magam külföldön.Egy szezont töltöttem a Hapoel Ramat Gan szineiben, ami után újra a Diósgyőr kapuját őríztem és Veréb György kapusedzővel dolgoztam együtt.Neki is köszönök mindent!

- Mi történt ezután?

Három nagyon viszontagságos Diósgyöri év után úgy döntöttem, hogy ismét külföldön folytatom a pályafutásomat. Nagyon jó döntés volt, mert 2004 óta itt játszom Cipruson. Itt tisztelnek, elismerik a tudásomat, és megbecsülnek minden téren. A 2005-2006-os szezon végét követően a mostani csapatommal a Bajnokok Ligájában olyan csapatokkal játszottunk, mint a Dinamo Kijev, a török Trabzonspor, a Glasgow Rangers, majd az Uefa kupábában a Palermo ellenfeleként fejeztük be a menetelést. Felejthetetlen élmények. Idén kupagyöztes révén az Uefa kupában indultunk. Az első fordulóban egy Macedón csapaton jutottunk túl, majd a második körben Kolozsvár ellen is jobbnak bizonyultunk. Ezek után a Totthenam Hotspurs -ot sorsolták ellenfélként. Fantasztikus hangulat volt Londonban a teltházas White Hart Lane-ben. Jövö héten lesz a visszavágó. A bajnokságban három forduló után mi vagyunk a tabella élén és ezt szeretnénk is tartani, mert jövöre is az a szakvezetés terve - mint minden évben - , hogy valamilyen nemzetközi kupában tudjon indulni a csapat.

- Mi a véleményed a KEEPERsport webáruházról?

Szivesen böngészem a keepersport honlapját. Én innen rendelem a kapuskesztyüket amiben védek. Mindig rugalmasságot és segítőkészséget tapasztaltam ezért ajánlom mindenkinek!

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2007.10.03.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Köteles Lászlóval a Diósgyőr kapusával.

- Hogyan kezdted?
- - Sportpályafutásom egész kisgyermekként kezdődött, szüleimtől ragadt rám a foci szeretet. 10 éves voltam amikor először mentem le a szegedi Tisza Volán pályára. Azonnal kapus lettem, nem is próbálkoztam más poszttal, valahogy ez tetszett. Azóta is úgy gondolom, hogy a futballon belül a védés egyéni sport.

- - Hogy teltek az utánpótlás évek?
- - A szegedi focisuli a Tisza Volán égisze alatt működött. Ifista koromban a Szeged LC-nél folytattam a junior korosztályig, ekkor Szerbiába igazoltam ahol egy I. osztályú csapat utánpótlásához kerültem, ezután Fehérvárra igazoltam, ahol a Videoton IFI A, majd junior csapatában játszottam. Időközben sikerült bekerülnöm az U 18 válogatottba. Ezután ismét Szerbia felé vettem az irányt, ahol egy évet még az ifiben, majd két évet az első csapatnál töltöttem. Első felnőtt mérkőzésemen is itt mutatkoztam be, 19 évesen egy III. osztályú belgrádi csapatban, ahová kölcsönbe kerültem.

- - Kik segítették leginkább kapussá válásodat?
- - Mindenek előtt Beszédes Sándornak köszönöm, hogy foglalkozott velem Szegeden, 1999-től. Ő ma is tanácsaival segíti pályafutásomat. Fehérváron Tőkés Laci, Vácon Hámori István és most Diósgyőrben a legendás Veréb Gyuri-bá a trénerem. Ő rendkívül tapasztalt, jó szakember akinek segítsége hozzájárulhat a szakmai tovább lépéshez. Egyébként mindegyikőjüktől kaptam pluszt amit beépíthettem játékomba.

- - Még hány meccset is kell védened ahhoz, hogy Őt utolérd?
- - Ha jól számolom eddig kilenc fordulón vagyunk túl, tehát már csak 793 hivatalos meccsen kell pályára lépnem a Diósgyőr színeiben, ahhoz , hogy beállítsam az Ő rekordját.

- - Mikor mutatkoztál be magyar NB I-ben ?
- - A Váccal sikerült megnyernünk a másodosztályú bajnokságot. Stabil embernek számítottam és mindenképpen elismerést jelentett, hogy nem igazoltak rám egy rutinos kollegát, hanem bíztak bennem és megkaptam a lehetőséget egy osztállyal feljebb is. Sajnos szereplésünk gyengére sikeredett, hiszen kevés alkalommal tudtunk győzelmet aratni. Ez nem sikerült a bemutatkozó meccsemen sem: Vác-Paks 0-2. Bár az egyik szem sír mert a csapat kiesett, de a másik nevet mert első szezonomban egy kieső csapatból sikerült elérnem a második helyet a tavalyi kapusrangsorban.

- - Mi újság Diósgyőrben?
- - Mindenkinek azt kívánom, hogy ilyen helyen futballozzon. Hazai meccseinken több ezren szurkolnak, olyan hangulatot teremtve, hogy szinte nem is lehet rosszul védeni .Szeretem a várost is, jó a csapat is elsőszámú kapus vagyok, szerintem evvel mindent elmondtam.

- - Mivel telik a szabadidőd?
- - Először is pihenéssel, zenehallgatással. A modern elektronikus zenét kedvelem. Amatőr DJ- ként próbálgatom magam. Egyébként szívesen sétálunk a barátnőmmel Miskolcon és környékén.

- - A KEEPER sport webáruházról mi a véleményed?
- - Egyszóval tudok válaszolni: parádés. <//b>

- - Bővebben is tudsz?
- - Sok érdekességet találtam rajta. Nagyon korszerű az egész, nem találkoztam sem sport sem kapus felszerelésekkel kapcsolatban hasonlóval. Ahhoz, hogy vegyen magának az ember pl. egy pár kesztyűt abban a minőségben , méretben, márkában és színben, amit szeretne, több tucat sportboltot kell végigjárni. Most már itthonról is meg tudom oldani.

- - Köszönöm szépen az interjút.
- - Várjunk, várjunk! A legfontosabbat még nem említettem! A legtöbbet szüleimnek és barátnőmnek köszönhetem, ők mindig támogatnak, erről semmiképp sem szerettem volna megfeledkezni!

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2007.10.03.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Herbert Rolanddal a Tatabánya FC kapusával.

Komlón kezdtem focizni 10 éves koromban, ahol a helyi NB II. csapat serdülő korosztályában két évig mint középpályás szerepeltem. Miután csapatunk kapus nélkül maradt, posztot váltottam. Ez először nem tűnt véglegesnek számomra, csak rövid időre vállaltam, de végül ott ragadtam.

Mikor kerültél felnőtt csapathoz?
Katonaság ideje alatt Taszáron, a helyi megye I. –es csapatban kaptam lehetőséget, majd fél év után visszakerültem Komlóra, amely akkor az NB III-ban szerepelt. Az utolsó két meccsen védtem volna a felnőttek között, de megsérültem. Ezért csak következő ősszel mutatkozhattam be. Edzőm Dárdai Pali bácsi volt, akinek élveztem is a bizalmát. Egészen a harmadik fordulóig, amikor sípcsont repedés miatt véget ért számomra a szezon. 2000 nyarán igazoltam Pécsre, ahol Matus mögött második számú kapus voltam az NB I-es csapatban. Következő évben már az NB II-ben szerepeltünk, ekkor folyamatos játéklehetőséghez jutottam. Róth Antal volt az edzőnk, amikor Sólyom Csaba érkezett Pécsre. Ő kiszorított, de sérülése után ismét kapuba állhattam. Később szintén sérülés miatt Német Gábor váltott. 2004 tavaszától azonban ismét én védtem a PMFC hálóját. Idén nyáron igazoltam Tatabányára, ahol Poleksic-csel és Kövesfalvival harcolunk a csapatba kerülésért.

Kik segítettek legtöbbet fejlődésedben?
Legfőképpen pécsi kapusedzőmnek, id. Bogyay Zoltánnak köszönhetek sokat. A belém vetett hite és munkája kamatozott. Ezen kívül Róth Anti és Nagy Tamás keze alatt fejlődtem leginkább.

Mik a terveid?
A legfontosabb, újra védeni. Miután sérülten, könyökműtét után érkeztem Tatabányára, fontos számomra, hogy újra a régi formába lendüljek. Azonkívül mindenképpen feldob, hogy Tatabányának sérülten is kellettem, ez talán elismerést jelent számomra.

Magánélet?
Tíz éve nős vagyok. Feleségemmel négy fiút nevelünk, úgyhogy az utánpótlás biztosítva van.

Mi a véleményed a Keepersport web-áruházról?
Ha egy szóval válaszolnék, akkor parádés! Kevés ilyen színvonalas lehetőséggel lehet találkozni. Jó ötletnek tartom, és nekem is az a véleményem, hogy specializálódni kell, hiszen a kapusok mindig is nyitottak erre.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2007.09.04.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Hegedűs Péterrel a haladás egykori kapusával.

Hogyan kezdődött sportpályafutásod?
Bármilyen hihetetlen, de szüleimnek már többen elmondták, hogy egész biztosan közöm lesz a labdarúgáshoz, hiszen 1953. november 25-én, a londoni 6:3 napján születtem. Valószínűleg, valamennyire ez is determinált abban, hogy ezt a sportágat választottam. Bár kezdetben 6 éves korom táján, kézilabda kapuban álltam először, de az általános iskola felső tagozatában, már én védtem az iskolai focicsapat kapuját. Apám is kapus volt Kőszegen, így hát sosem fordult meg a fejemben, hogy elhagyjam a ketrecet.

Hol, és mikor lettél igazolt játékos?
14 éves voltam, amikor a kaposvári Vörös Lobogó csapata leigazolt. Itt azonban két hónappal később egy súlyos sérülést szenvedtem, melynek során belső sérülésem keletkezett. Elsőre nem is tűnt súlyosnak, de az utolsó pillanatban értünk Pécsre, ahol megoperáltak. Az orvos csak annyit mondott, sportot elfelejteni. Felépülésem után gimnáziumba kerültem, ahol Csanda István volt a testnevelő, aki a kaposvári Kinizsi labdarúgó csapatának másodedzője is volt egyszemélyben. Ő tett be, az iskolai kosárlabda csapatba, aminek később hasznát is vettem a labdarúgó pályámon. Látta, hogy jó a labdaérzékem, és arra bíztatott, hogy folytassam sportpályafutásomat. Le is vitt a Kinizsibe, ahol másfél év kihagyás után az Ifi-ben kezdtem újra.

Első mérkőzésed a felnőttek között?
1970-ben egy szakszervezeti tornán védtem először az ÉDOSZ válogatottban. Ehhez a szervezethez tartozott a Ferencváros és a Kaposvár is. Persze, a csapat szinte minden tagja a Fradiból jött, Nyilasi Tibi, Ebedli Zoli stb. A döntőn a Dombai Bandival a kapujában felálló Bányász válogatottól kaptunk csak ki. Klubcsapatom a Kinizsi kiesett az NB-II.-ből, és az utolsó öt meccsen bizonyítási lehetőséget kaptam. Következő évben az NB-III-ban szerepeltünk, és három év alatt, három osztályt feljebb lépve Matesz Imre edző segítségével kerültünk fel az NB-I-be 1975-ben. Első mérkőzésünkön a Vasast fogadtuk, és húszezer néző előtt 2:0 –ra győztünk.

Hogyan alakult tovább pályafutásod?
Még ebben a szezonban, ha jól számolom a 8. fordulóban ( és itt elsorolta 32 év után az első 8. forduló párosítását, és eredményeit !!!!!!!!!!!!!!!!!!! ) Győrben Szokolaival ütköztem, és homlokcsont, és koponyatörést szenvedtem. Ekkor Rapp Imre segítségét kértük, aki 39 évesen a következő 8 fordulóban csodálatosan védett. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, nagyon sokat tanultam tőle, és szinte második apámnak tekintem. Tavasszal ismét a kapuban álltam bevonulásomig. Miután rendelkeztem már annyi NB-I-es mérkőzéssel, ezért nem 24, hanem 8 hónapot kellett a seregben tölteni. Az egyetlen probléma volt, hogy nem futballozhattunk, pedig egész jó csapat jött volna össze. Tulipán, Lakatos Karcsi, Kozma Misi, Szabó Ottó, ……. Leszerelésem után, némi súlyfelesleggel küszködve és edzetlenül kerültem vissza a csapatba, kiszorítva ezzel a közben Kaposvárra került Buús Gyurit. Ez a néhány mérkőzés nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna, ezért váltottam. 1977-ben Szombathelyre igazoltam. Óriási megtiszteltetés volt számomra, hogy vidék legjobb csapatához kerültem, olyan játékosok közé, mint Halmosi, vagy Király Feri. Bár 1979-ben kiestünk, a következő évben Palicskó Tibi bácsi összerakta a csapatot, és visszakerültünk a legjobbak közé. Itt Török Péter irányításával nagyszerű csapatunk jött össze. Hegyi Imrével, Fitos Józsival, Preszerrel Tamással, hogy csak néhányukat említsem. Indultunk a Közép Európa Kupában, ahol a Milánnal csaptunk össze, amit nem kell mondani milyen nagy élmény volt. De említhetem az indiai Nehru kupát, ahol elsők lettünk.

Egyéni sikereidről?
1982-ben az év legjobb kapusa lettem. Nem felejtem el azt az Üllői úti meccset, ahol 1:0-ra legyőztük a Fradit, és 10-es osztályzatot kaptam teljesítményemre. Akkoriban létezett a Képes Sport Kupa nevű terembajnokság, ahol szintén a legjobbnak bizonyultam.

Nekem mindig az ugrik be rólad, „ negyedik a noteszben”. Ez hogy is volt?
Igen, ez a válogatott volt. 31 éves voltam, amikor Mezey György meghívót küldött. A negyedik számú kapusnak számítottam, Disztl, Szendrei, és Andrusch mögött. Bár előkészületi és barátságos meccseken szóhoz jutottam, sajnos hivatalos mérkőzéseken nem jutottam szóhoz.

Ez bánt téged azóta is ?
Akkoriban kicsit bántott, de mindenképpen öröm volt, hogy a legjobbakkal együtt lehettem. Bár a Mexikói VB után Komora Imre kapitánysága alatt nekifutottunk az EB selejtezőknek, később más kapusban gondolkodtak a vezetők.

Ki segítette pályafutásodat?
Kapus edzőnk nem volt. Nekem a válogatottnál volt először 31 évesen kapus edzésem, amit Tajti József és Egervári Sándor tartott. Ekkor határoztam el, hogy pályafutásom befejezése után kapus edző leszek. 1989-ben sor is került erre, miután felhagytam az aktív játékkal. Amellett, hogy komolyan készültem az edzői pályára, még Ausztriában is játszottam.

Melyik tanítványodra vagy a legbüszkébb?
Természetesen Király Gabira, akinek egyéni kapusedzője voltam 1994-1997-ig. Erre az ő pályafutását segítő kollegák kértek fel. Kapcsolatunk a mai napig kiváló. Tavaly nyáron még Angliában is kint jártam nála, és egy hétig segítettem a felkészülését, ami látva a kinti körülményeket, nekem is nagy élmény volt. Egyébiránt 1998-tól Sárvár csapata mellett dolgoztam, majd Bükkön 2000-ben Varga Zoli, 2002-ben pedig Tóth Iván voltak azok, akik azóta is az első osztályban bizonyítanak. Most is van egy nagyon tehetséges kapusom a soproni Hendrich Márk, aki már öt éve jár hozzám, heti két alkalommal.

Mi a véleményed a Keeper Sport web áruházról?
Őszintén szólva kellemesen csalódtam, amikor először végignéztem a kínálatot. Tényleg egyedülálló ez a széles választék. Örülök neki, hogy az ország minden tájáról lehetőségük van elérni ezt a szolgáltatást.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2007.08.14.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Bicskei Bertalannal, a magyar labdarúgó válogatott szakmai igazgatójával.

Többszöri egyeztetés után sikerült elérni Bicskei Bertalant a magyar válogatott frissen kinevezett szakmai igazgatóját, akit pályafutásáról kérdeztünk.

- Hogyan lett önből labdarúgó?
A TF pálya mellett laktunk 2 éves koromtól. Többször néztem a felnőttek mérkőzéseit a kapu mögül. Egy Tóth József nevű miskolci kapus játéka láttán határoztam el, én is kapus leszek. Általános iskolában a Grosics Gyuláról olvasott könyv ezt csak erősítette bennem. 13 éves koromban mentem le a Fradiba, egy tehetségkutató alkalmával. Száger Mihály utánpótlás edző volt megbízva azzal, hogy a mintegy 200 jelentkező közül kiválassza azt az 50-60-at, aki szerelést kaphatott. Nekem nem volt ilyen szerencsém, ő mégis odajött hozzám és azt mondta: Biztosan jó tanuló vagy, ugye? Holnap 3-kor találkozunk. Így kezdtem a serdülő III. –ban , következő évben pedig már a serdülő I. csapat tagja voltam. Edzőm Hajabács Géza volt, akinek keze alatt több ezer gyerek dolgozott. Az Ifi I-be viszont nem sikerült bekerülnöm. Csanádi Ferenc edzősége idején, az Ifi III-ba irányítottak. Ekkor megsértődtem és otthagytam a Fradit, és a MOM csapatában folytattam. Ez lendületet adott, miután a felnőttekhez kerültem. Szombatonként a nagyok között védtem, vasárnap az Ifi-ben centert játszottam. Így megtanultam csatárfejjel is gondolkodni. Szüleim Veszprémbe kerültek, ott dolgoztak. Így én is követtem őket, a helyi NB II. csapat tagja lettem. Másfél év múlva Bozsik József keresett a Honvédtól, így 1965-től az ő játékosuk lettem. 2-3 hónap után a kezdőben találtam magam, ahonnan 10 évig ki sem mozdultam.

- Kik voltak a riválisai ebben az időszakban?
Takács Béla, Erdősi Pista, Lévai Tibi és Hadú Lajos voltak, akik harcoltak az 1-es mezért. Ezen időszak alatt többször játszottam az U válogatottban, és két alkalommal a nagyválogatottban is szóhoz jutottam. 1976- 978 között az MTK-ban folytattam pályafutásomat.

- Ki volt kapusedzője?
Nem volt ilyen, akkoriban ez nem volt szokás. Magam terveztem az edzéseket, ez azért sem okozott különösebb problémát, mert akkor már a TF-re jártam.

- Hogyan kezdődött edzői pályafutása?
32 éves voltam, amikor a szakedzői képesítést megszereztem. A vágyam az volt, hogy Honvédnál kapusedző legyek. Mivel ekkor azonban az MTK alkalmazásában álltam, és kapusedzőre nem volt szükségük, így az Ifi III-at bízták rám. Ezzel el is indultam a szamárlétrán, Ifi II, Ifi I, 1982-ig. Közben 1979-től a felnőtt csapat vezetőedzője Mezey György mellett kapusedzői feladatokat is elláttam. Ez rendkívül jó tanuló idő volt, sok mindent tapasztaltam mellette. Ezután az MLSZ Ifi szövetségi kapitánya lettem. Legnagyobb sikerünk az 1984-es Ifi EB megnyerése. Érdekes módon arra már kevesebben emlékeznek, hogy az U válogatottal 1985-ben szintén dobogósak lettünk. Ezután 2 évig a Honvéd edzője voltam, bajnokságot és kupát is nyertünk.

- Mikor lett először szövetségi kapitány?
Viszonylag fiatalon 45 évesen lettem először a magyar válogatott kapitánya egy év időtartamra. Ezután újságíróként dolgoztam egy évig. Büszkén mondhatom, hogy bekerültem az újságírók öregfiúk csapatába.

- Meséljen külföldi állomáshelyeiről:
1991-ben a Dél-Koreai Daewoo csapata szerződtetett. Egy évig voltam az edzőjük, mai napig állítom, hogy ez volt a legjobb klubcsapatom. Még egy világválogatott futballista is játszott, Kím Chu San. Az Ázsia-kupára is esélyesek voltunk, de egyéb körülmények miatt ez nem jött össze. A csapat erősségét mutatja, hogy egy alkalommal, az akkor igen jó erőből álló Partizán Belgrádot is megvertük. Innen Svájcba, a Luzern csapatába kerültem, amely ekkor II. osztályú volt. Előző évben kupagyőztesek lettek, így indultunk a KEK-ben. Itt majdnem megvertük II.- osztályú csapatként a Kiprich Józsival felálló Feyenoordot. Életveszélyes meccs volt, erről kapusunk tudna mesélni, akinek 5 fogát kirúgták és percekig kellett élesztgetni. Ezután hazajöttem az MTK szintén II. osztályú csapatához. Sikerült visszahozni a csapatot a legjobbak közé, majd a 9. forduló után elküldtek. Még haza sem értem, amikor csörgött a telefonom. Az MTK-val történt szakítás után 1 órával Szaud-Arábiából kerestek. Miután elintéztük a vízumot, harmadnap már utaztam is. Kiesőjelölt csapatunkkal sikerült a vonal fölött végezni. Ezután ismét itthon folytattam a Honvéd, majd a Győr csapatánál szakmai igazgatóként. 1998-tól pedig 4 éven át voltam ismét a válogatott kapitánya.

- Mit tart ebből az időszakból sikeresnek?
A világranglista 86. helyéről a 42.-re léptünk elő, másfél évig veretlenek voltunk és meglepően hangzik, de fiatalabb csapatunk volt, mint a mai magyar válogatott. Ezután ismét Kelet felé vettem az irányt, Gálhidi Gyurival Kínába szerződtünk. Hát nem volt egy világverő brigád. 30 meccsen 7 pontot gyűjtöttek. Ez az utolsó helyre volt elég. Csak azért nem estek ki, mert abban az évben nem volt kieső. Hál’Isten sikerült velük a középmezőnyben végeznünk. 2003-ban a Videotonnál dolgoztam, ahol egy nagyon jó állományú csapatom volt. Ezután Egyiptomba kerültem, majd 2 évig voltam Malayzia szövetségi kapitánya. Ez pályafutásom rendkívül szép időszaka volt.

- Mivel foglalkozik most?
Jelenleg az MLSZ edzőképzésért felelős vezetője vagyok.

- Mit tart pályafutása legnagyobb sikerének?

Az edző pálya csúcsa, mindenképpen a szövetségi kapitányi poszt. Ezt volt szerencsém többször is betölteni a magyar Ifik és felnőttek mellett, valamint Malayziában is.

- Kitől tanulta a legtöbbet?
Ahogy korábban is mondtam, Mezey Gyögytől sok mindent elleshettem, de a kölni főiskolán a 80-as évek közepén Liesen professzortól, aki a német válogatott mellet is dolgozott, rendkívül sokat tanultam. Miután az UEFA edzőképző tanfolyamokon tartok előadásokat, és felügyelem azok működését, az ezekre való folyamatos felkészülés is elősegíti, hogy naprakész legyek.

- Kiket tart a keze alatt dolgozó kapusok közül a legjobbnak?
Három kapusról éreztem úgy edzői pályafutásom alatt, hogy vannak olyan meccseik, amikor nem tudnak gólt kapni. Petry Zsolt, Disztl Péter és az egyiptomi klubomban védő szenegáli kapus, aki majd’ 2 méter magas volt, és az első edzésen, amikor felső sarok felé dobtam neki a labdát, lábbal kirúgta. Ő 35 évesnek mondta magát, de szerintem több volt. Mindenesetre az utolsó 7 meccsen 2 gólt kapott, így oroszlánrésze volt abban, hogy sikerült benttartani a csapatot az I. osztályban.

-Mi a véleménye a Keeper-Sport online áruházról?
Szerintem mindenképpen szükség van egy ilyen lehetőségre, hiszen ezáltal nem csak az I. osztályú, vagy válogatott kapusoknak, hanem bárkinek könnyen elérhető a kapusfelszerelések teljes választéka. A saját termékeket nézve, jó minőségűnek és használhatónak tartom őket.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2007.07.10.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Posza Zsolttal a Görög Ergotelis kapusával.

- Miért pont kapus lettél
Mindig is szerettem a mozgást, de annyira azért nem szerettem sokat futni, mint amennyit egy mezőnyjátékosnak kellett. Úgyhogy a csatár posztról hamarosan a kapuban találtam magam. Mindez még Fonyódon történt általános iskolás koromban. Később a Siófok csapatába kerültem, ahol a serdülő, majd az ifi után a felnőttek között is bemutatkozhattam.

- Első felnőtt mérkőzésed?
Akkoriban lehetőség volt kettős igazolással játszani, így, 17 évesen a Fonyód NB III-as csapatában is pályára léphettem. Az NB I-ben Keszei Ferenc szerepeltetett először, a Siófoki Bányász színeiben.

- Hogyan folytatódott ezután pályafutásod?
1999-2001-ig Győrben, majd 2 évig Újpesten védtem. Ezután következett a Vasas csapata. Először az NB I-B-ben szerepeltünk, majd visszajutottunk a legjobbak közé. Jelenleg Görögországban játszom 2005 óta az Ergotelisz csapatában. II. osztályú volt a csapat, amikor ideérkeztem, de feljutottunk az I. ligába. Ez az évünk is sikeres volt, hiszen 9. lettünk. Úgy látszik velem is elégedettek, hiszen újabb 2 évre hosszabbítottunk.

- Látsz-e különbséget a görög és magyar I. osztály között?
Úgy érzem, az itteni bajnokság erősebb, a magyar NB-I-et majdnem a görög II. osztály színvonalával jellemezhetném. Világszerte ismert játékosok ellen játszunk, elég csak Rivaldo nevét említeni.

- Korábbi kapusedzőid közül, kik segítették legtöbbet?
Minden edző és kapusedző segítségét köszönöm, és nem is tudok különbséget tenni közöttük. Tornyi Barnabás, Veréb György, Keszei Ferenc, Nagy László, Málics Gyula, Garami Józsi bácsi, Palla Tóni.

- Családod?
Szerencsére ők is itt vannak velem, feleségem és kisfiam, aki két és fél éves.

- Mi a véleményed a Keeper Sportról?
Ahogy észrevehetted, én is rendeltem már a termékek közül. Legfontosabb, hogy mindenre kiterjed a választék, mérkőzés-és edzésfelszerelésekre, kiegészítőkre egyaránt. Rendkívül bő kínálatból válogathatunk. Mindenhez könnyen hozzá lehet jutni.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2007.07.10.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Kovács Attilával a PAKS kapusával.

Középpályásként kezdtem pályafutásomat. Egy teremtornán kerültem a kapuba, mert nem jött el a kapusunk. Ott is ragadtam. Mindez Tápiószecsőn történt, onnan kerültem aztán az MTK-hoz 8. osztályos koromban. A kék-fehéreknél eltöltött hét és fél év alatt végigjártam a korosztályos csapatokat.

- Kik segítették fejlődésedet?
Szakai Laci bácsi és Kakas László voltak, akiknek a legtöbbet köszönhetek. A junior csapatból aztán nem volt lehetőségem továbblépni, hiszen az első csapatnál Rabóczki és Babos voltak kapusok, mindketten válogatott játékosok. Az NB-I . B-s Csepelhez kerültem egy év időtartamra, majd amikor áttettük székhelyünket Tatabányára, én is velük tartottam. A bányászvárosban eltöltött év nem volt túl sikeres, Lipták Józsi többször jutott szóhoz, mint én. Balassagyarmaton folytattam, de fél év után szétszéledt a csapat, én sem tudtam mihez kezdjek. Úgy gondoltam, jobb, ha a civil életben helyezkedem el és munka mellett futballozom. Így kerültem Paksra, ahol állást kaptam, illetve a helyi harmadosztályú csapatban játszhattam.

- Aztán mégsem jött össze az amatőr státusz, ugye?
Szerencsére egy év alatt felkerültünk a másodosztályba, majd bajnokságot nyertünk, és a paksi csapat történetében először a legjobbak között találtuk magunkat. Számomra is sikeresnek mondható ez az időszak.

- Nem gyakori, hogy egy harmadikvonalbeli csapat, feljutva az NB-I-be, megtartja kapusát. Pakson ez másként van?
Csapatunknál többen évek óta együtt szerepelünk. Igaz ez edzőnkre, Lengyel Ferencre is. Ő meghatározó játékosnak tartott a korábbi időszakban, és értékelte fejlődésemet. Én pedig igyekszem meghálálni ezt a bizalmat.

- Ki foglalkozik veled egyénileg?
Kapusedzőm Heizler János, akivel rendkívül jó a kapcsolatom. Hozzáértését bizonyítja, hogy az NB-I-es kapusok közül, ősszel az első helyen végeztem.

- Milyen különbséget látsz az NB-I és a második vonal között?
Az NB-II-ben azért kellett folyamatosan koncentrálni, hogy bajnokok lehessünk. Idén viszont azért, nehogy a kiesési zónába kerüljünk.

- Sérülések?
Hát volt benne részem az utóbbi időben. Ősszel egy porcot távolítottak el a térdemből. Mindezek ellenére, négy hét kihagyás után Sopronban 7-es osztályzatot kaptam. Idén tavasszal a másik térdem következett, az alapozást végigdolgozva, az első forduló előtt. Négy meccs után visszatérhettem ismét. Nagy örömömre kollegám, a fiatal Pokorni mindkét alkalommal kiválóan helyettesített. Ettől fogva remélem, hogy a sérülések elkerülnek, és sikeres szezonra számítok.

- Említetted Pokornit. Őt nagy tehetségnek tartják, ugye?
Korábban Bita Laci volt a riválisom, aki sokat segített nekem tanácsaival, rutinjával. Most, hogy visszavonult, új a felállás. Nekem is jót tesz, hogy egy fiatal, tehetséges kapus a társam, így még jobban pörögnöm kell. Tudjuk egymás erényeit és hibáit, hiszen három éve készülünk együtt. Miután nem fér bele bajnoki szereplésünkbe gyengébb kapusteljesítmény, így formahanyatlás esetén váltjuk egymást. Egyébként pedig elosztjuk a bajnoki- és a kupa meccseket.

- Kit tartasz példaképednek?
Kiskori álmom teljesült, amikor az MTK-nál együtt edzhettem az első csapat kapusával, Rabóczki Balázzsal. Tehetsége, eredményei és emberi tulajdonságai miatt is őt tartom példaképemnek.

- Néhány szó a családról?
Még nem alapítottam családot. Van természetesen barátnőm, de egyelőre nem tervezzük a családalapítást, hiszen titkos vágyaim között szerepel, hogy külföldön is kipróbálhassam magam.

- Mit szólsz a KeeperSport webáruházhoz?
Jó dolog, hogy külön kapusoknak létezik ilyen lehetőség, ugyanis mi érzékenyebbek vagyunk a szerelésünkre, mint a mezőnyjátékosok. Nekem is nagyon fontos, hogy minden amiben edzem, illetve játszom, a lehető legkényelmesebb legyen. Kiemelném, hogy a KeeperSport segítségével az alacsonyabb osztályban játszó kollegák is könnyedén beszerezhetnek bármilyen felszerelést.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2007.07.10.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Kövesfalvi

ÉDESAPÁM, AKI MATEMATIKA-FIZIKA SZAKOS TANÁR, ELVITT 1978-BAN A NÉPSTADIONBA. AZ AKKORI KETTŐS RANGADÓ HANGULATA ANNYIRA MEGFOGOTT, HOGY OTT ELHATÁROZTAM, HOGY EZT A „PÁLYÁT” VÁLASZTOM. APÁM A BVSC-BE VITT LE , AHOL KORÁBBI TANITVÁNYA, KOMÁROMI JÓZSEF EDZŐ KEZE ALÁ KERÜLTEM. 1992-IG VOLTAM A VASUTASOK JÁTÉKOSA, OLYAN MESTEREK SEGITETTÉK A FELKÉSZÜLÉSEM, MINT FARKAS JÁNOS VAGY BOTH TIBOR. UTÓBBI VITT FEL ELŐSZÖR AZ ELSŐ CSAPATBA, 1987-BEN, (NB-III). A KATONASÁG IDEJE ALATT SZINTÉN A HARMADIK VONALBAN, NAGYKANIZSÁN VÉDTEM. A MÁSFÉL ÉV LETELTE UTÁN KISTELEKI ISTVÁN HIVOTT VISSZA , ÉS AZ AKKOR MÁR NB-II-ES BVSC-VEL BAJNOKSÁGOT NYERTÜNK. EZUTÁN BUDAFOKON FOLYTATTAM,AZONBAN KÜLÖNBÖZŐ OKOK MIATT ABBAHAGYTAM A LABDARÚGÁST. KÉT ÉVEN ÁT KISPÁLYÁN SZEREPELTEM, BE IS KERÜLTEM A VÁLOGATOTTBA, GENDUR LACI, NAGY ENDRE MELLETT. 1994-BEN REAKTIVÁLTAM MAGAM . A VASAS CSAPATÁBAN SÁFÁR ÉS MOLNÁR LEVENTE SÉRÜLÉSE MIATT KAPUSGONDOK ADÓDTAK, IGY IGAZOLTAM A FÁY UTCÁBA, AHOL TAMÁS GYULA FOGLALKOZOTT VELEM. KÖVETKEZŐ ÉVBEN KÖLCSÖNADTAK A HARMADOSZTÁLYÚ REAC-NAK.ITT KNOTZ LÁSZLÓ TARTOTTA A KAPUSEDZÉSEKET.

---BEMUTATKOZÁS AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN?
1996-BAN GARAMVÖLOGYI LAJOS HIVOTT DEBRECENBE. BÁR Ő KÖVETKEZŐ HÉTEN TÁVOZOTT, AZ ÉRKEZŐ DUNAI ANTAL BIZOTT BENNEM, MEZŐ JÓZSEF KAPUSEDZŐVEL EGYÜTT.. AZT ÜZENEM A FIATAL KOLLÉGÁKNAK, HOGY—MIVEL ÉN IS MÁR 27 ÉVES VOLTAM—SOHASEM KÉSŐ. EZ AZ IDŐSZAK SIKERES VOLT, 590 PERCES GÓLTALANSÁG IS „BELEFÉRT”.

--LEGSIKERESEBB IDŐSZAKOD?
EGYÉRTELMŰEN A GÁZSZERNÉL TÖLTÖTT IDŐ. ITT STANDARD EMBER VOLTAM, OLYAN CSAPATTÁRSAKKAL, MINT DVÉRI, BEKŐ VAGY KOROL. CSERNYÁNSZKI NORBI, -AKI IMMÁR HÁROMSZOROS MAGYAR BAJNOK A DEBRECENNEL- SOKSZOR CSAK A LELÁTÓN KAPOTT HELYET. SAJNOS A CSAPAT 2000 JANUÁRBAN MEGSZŰNT. ÉN VISSZAKERÜLTEM A VASASHOZ, AHOL A MEGSÉRÜLT VÉGH ZOLIT KELLETT HELYETTESITENEM. EZ OLYANNYIRA SIKERÜLT, HOGY MÁR NEM IS TUDTA VISSZAVENNI KORÁBBI HELYÉT. AZÓTA AZ MTK JÁTÉKOSA. KÉSŐBB HAJDÚVAL, MAJD NOTÁVAL VETÉLKEDTÜNK. 2002-BEN A CSAPAT KIESETT AZ NB-I-BŐL. AZ ÉN UTAM RÁKOSPALOTÁRA VEZETETT.

---EZ A SZAKASZA PÁLYAFUTÁSODNAK NEMCSAK A FOCIRÓL SZÓLT…
SAJNOS TUMORRAL DIAGNOSZTIZÁLTAK. A KEZELÉSEK IDŐTARTAMÁRA, VALAMINT FELÉPÜLÉSEMIG LEGJOBB BARÁTOM, BIRÓ SZABOLCS ÉRKEZETT. IGAZI SPORTEMBERKÉNT SEGITETT A VISSZATÉRÉSBEN, IGY 2004 UTOLSÓ KÉT MECCSÉN, KICSIT SOVÁNYAN, KICSIT KOPASZON, DE ISMÉT ÉN ÁLLTAM A KAPUBAN. SZERZŐDÉSEM LEJÁRT, IGY—AZ ÁTIGAZOLÁSI IDŐ UTOLSÓ NAPJÁN , A TAKÁCS TAMÁS SÉRÜLÉSE MIATT BAJBAN LÉVŐ DIÓSGYŐR AJÁNLATÁNAK IGEN MEGÖRÜLTEM. KÉT SIKERES ÉV KÖVETKEZETT, NAGYSZERŰ SZURKOLÓKKAL, HANGULATOS HAZAI MECCSEKKEL. DE A CSALÁD NAGYON HIÁNYZOTT, EZÉRT NEM HOSSZABBITOTTAM. JELENLEG ÚJPESTEN VÉDEK, DE SENKI NE GONDOLJA, HOGX 39 ÉVESEN ÖREGNEK ÉREZNÉM MAGAM. MÉG LEGALÁBB 2-3 ÉV BENNEM VAN.

--- ÉS, HA ELTELIK AZ A 2-3 ÉV?
TERMÉSZETESEN KAPUSOKKAL FOGLALKOZOM MAJD. ITT A MEGYERI ÚTON PÁLINKÁS ANDRÁS, A KAPUSOK „FŐNÖKE” RENDSZERESEN IGÉNYBEVESZI SEGITSÉGEMET AZ UTÁNPÓTLÁSNÁL. DUNAKESZIN IS VAN LEHETŐSÉGEM GYAKOROLNI A PORTÁSOKKAL, ÉS A B-LICENSZ IS MEGVAN MÁR, ÚGYHOGY KÉSZÜLÖK MÁR ERRE IS.

KEEPERSPORT?
MEGBESZÉLTÜK BALAJCZA SZABIVAL, HOGY NYÁRON BEVÁSÁROLUNK, HISZEN ITT AZTÁN LEHET VÁLOGATNI!

--AKKOR VÁROM A RENDELÉSED, KÖSZÖNÖM A BESZÉLGETÉST ÉS TOVÁBBI SOK SIKERT!

Az interjút Kovács Loránd készítette.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Veréb Györggyel, a DVTK kapusával

---ELSŐ TELEVIZIÓS FUTBALL EMLÉKEM EGY DIÓSGYŐR KUPAMECCS. BESZÉLHETÜNK ERRŐL?
TALÁN INKÁBB ELŐSZÖR A KEZDETEK. EHHEZ IGENCSAK VISSZA KELL UGRANI AZ IDŐBEN, UGYANIS 1949-BEN SZÜLETTEM EGY KIS BORSODI TELEPÜLÉSEN. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐ TAGOZATÁBA JÁRTAM, AMIKOR TESTNEVELŐM JAVASLATÁRA ELKEZDTEM A FUTBALLT. A HELYI MEGYE I-ES CSAPATBAN RÖGTÖN A KAPUBA ÁLLTAM. JÓL MENT , ÉLVEZTEM A VÉDÉST. AKKORIBAN AZ ÚTTÖRŐBAJNOKSÁGBAN SZEREPELTÜNK. KÖZÉPISKOLÁSKÉNT A MISKOLCI VILLAMOSIPARI TECHNIKUMBA KERÜLTEM. AZ MVSC CSAPATA FOGADOTT, 1964-TŐL LETTEM IGAZOLT JÁTÉKOSUK.EDZŐM ÉS ISKOLAI TESTNEVELŐM, TÓTH JÓZSEF IRÁNYITOTTA EDZÉSEINKET. HAMAROSAN BORSOD-MEGYEI-, MAJD MAGYAR IFI-VÁLOGATOTT LETTEM.

---SOHA NEM IS SZEREPELTÉL MÁS POSZTON?
DE, EGYSZER SZABÓ GÉZA EGY GHANA ELLENI MECCSEN SZÉLSŐT JÁTSZATOTT VELEM. ETTŐL ELTEKINTVE CSAK A KAPUBAN SZEREPELTEM. SZERINTEM EGYÉBKÉNT EGYRE INKÁBB FONTOSSÁ VÁLIK, HOGY MI IS ÜGYESEN BÁNJUNK A LABDÁVAL LÁBBAL IS!

---ELSŐ FELNŐTT MECCSED?
1967-BEN JÖTT EL EZ A PILLANAT, AZ NBI/B-BEN. KÖVETKEZŐ SZEZONT MÁR A DVTK-BAN KEZDTEM, EZ AZÉRT IS VOLT FONTOS, MERT MARADHATTAM KÖZEL A SZÜLŐHELYEMHEZ. HISZEN NEM VOLTUNK GAZDAGOK, IGY AZONBAN NEM OKOZOTT PROBLÉMÁT A BEJÁRÁS. DIÓSGYŐRBEN AZTÁN A VÁLOGATOTT TAMÁS GYULA MELLETT 11 MECCSEN KAPTAM LEHETŐSÉGET! EZ 18 ÉVESEN HATALMAS DOLOG VOLT. GYULÁVAL EGYÉBKÉNT AZÓTA IS NAGYON JÓ A KAPCSOLATUNK.

--LEG-EK?
ÉRDEKES MÓDON AZ ÚJPEST CSAPATÁHOZ TÖBB „LEG” IS KAPCSOLÓDIK: ELSŐ NB1 –ES MÉRKŐZÉS: 1:1 (1968) ENNEK „VISSZAVÁGÓJÁN”, TAVASSZAL A MEGYERI ÚTON A LEGTÖBB KAPOTT GÓL: 0:9 (1969) LEGJOBB OSZTÁLYZAT: 1:1 ÚJPESTEN, 10-ES ÉRTÉKELÉSSEL (1981). KÉTSZER IS LEGJOBBNAK BIZONYULTAM A KAPUSOK KÖZÖTT, 1985-BEN ÉS 1986-BAN.

--MENNYIBEN VOLT AKKORIBAN MÁS AZ EDZÉSMUNKA, MINT MA?
ANNYIBAN FELTÉTLENÜL, HOGY NEM VOLT KAPUSEDZŐ –PÁLYAEDZŐ IS CSAK NÉHOL---, IGY MAGUNKNAK KELLETT A SPECIÁLIS ELEMEKET GYAKOROLNUNK. EGYÉBKÉNT SEM PANASZKODHATTUNK, MERT EDZŐNK, SZABÓ GÉZA 120 PERCES FOGLALKOZÁSOKAT TARTOTT. NEM RITKÁN NAPONTA KÉTSZER.

---MELYEK VOLTAK HOSSZÚ PÁLYAFUTÁSOD EGYÉB EMLÉKEZETES PILLANATAI?
HÁT, VAN MIBŐL VÁLOGATNI. EGY NAGYON KEDVES BARÁTOM, KORÁBBI SZÚRKOLÓNK ÁLTAL KÉSZITETT STATISZTIKA SZERINT 802 (!!!) HIVATALOS MÉRKŐZÉSEN VÉDTEM A DVTK KAPUJÁT. EBBŐL TÖBB, MINT 286 AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN. LEGSZEBB IDŐSZAK VOLT, AMIKOR 1977-BEN ÉS 1980-BAN IS KUPAGYŐZTESEK LETTÜNK. KÖZBEN EGY BAJNOKI BRONZ IS ÖSSZEJÖTT. EBBEN AZ IDŐBEN 9 JÁTÉKOS OLIMPIAI VÁLOGATOTT VOLT A DVTK-BÓL. OLYAN TÁRSAKKAL JÁTSZOTTAM , MINT SZÁNTÓ, SALAMON, KUTASI, OLÁH, FEKETE, TAKÁCS, FÜKŐ, BOROSTYÁN. OLIMPIAI VÁLOGATOTTUNK MISKOLCON JÁTSZOTTA HÁROM SELEJTEZŐJÉT, EBBŐL KÉTSZER ÉN VÉDTEM, KAPOTT GÓL NÉLKÜL .

--NEMZETKÖZI SZEREPLÉS?
A KEK-BEN KÉTSZER IS INDULTUNK, VALAMINT AZ UEFA- KUPÁBAN. OLYAN CSAPATOKKAL TALÁLKOZHATTUNK, MINT A HAJDUK, A DUNDEE UNITED, KAISERSLAUTERN, RAPID VAGY BESIKTAS.

--MI AZ, AMI KIMARADT EBBŐL A BÁMULATOS PÁLYAFUTÁSBÓL?
NEM ÉRZEK ELÉGEDETLENSÉGET, DE A NAGYVÁLOGATOTT MARADT KI. AHOGY KORÁBBAN EMLITETTEM, IFIKÉNT BEVÁLOGATTAK, MAJD UTÁNPÓTLÁS-, LIGA- ÉS B-VÁLOGATOTT IS VOLTAM. EZENKIVÜL A DIÓSGYŐRREL IS, ÚGY ÉRZEM VIHETTÜK VOLNA MÉG TÖBBRE, HA JOBBAK LETTEK VOLNA A FELTÉTELEK, ILLETVE JOBB MENEDZSELÉSSEL. EGYÉBKÉNT 1988-IG TARTOTT AKTIV PÁLYÁM. EZUTÁN TEHNIKAI VEZETŐKÉNT, MAJD SZAKOSZTÁLYVEZETŐKÉNT TEVÉKENYKEDTEM. KÉSŐBB A KLUB ÜGYVEZETŐJE LETTEM, 1993-IG. MIUTÁN ÁLLANDÓ ANYAGI PROBLÉMÁINK VOLTAK , ÉN PEDIG ÚGY ÉREZTEM ÁTADOM HELYEM, MÁS TALÁN TÖBB TÁMOGATÓT, SZPONZORT HOZHAT. EZUTÁN A BM. ALKALMAZÁSÁBAN SAJTÓREFERENSKÉNT ÉS SPORTTISZTKÉNT DOLGOZTAM NYUGDIJAZÁSOMIG.

--ÉS AZ EDZŐSÉG?
1976-BAN SZEREZTEM MEG A SEGÉDEDZŐI MINŐSITÉST, 2001-BEN PEDIG AZ UEFA B-LICENSZET. JELENLEG TISZAÚJVÁROSBAN ÉS A MISKOLCI SPORISKOLÁBAN FOGLALKOZOM GYEREKEKKEL, SZERETETT KLUBOMAT ELHAGYTAM, PEDIG 2010-BEN 100 ÉVES LESZ A DVTK, ADDIG TERVEZTEM MARADNI.

---EGY KÜLÖNLEGES DOLOG AZÉRT TÖRTÉNT VELED, MINT KAPUSEDZŐ.
HÁÁÁT, IGEN! 1998-BAN RÁCZ ÉS NOTA IS MEGSÉRÜLT. VOLT EGY JÓ KIÁLLÁSÚ IFI KAPUSUNK, DE TORNYI BARNA NEM MERTE BEÁLLITANI. EGÉSZ HÉTEN FÜZÖTT, HOGY VÉDJEK A VIDEOTON ELLEN. RÁÁLLTAM, BÁR TARTOTTAM ATTÓL, HOGY EGY HIBÁVAL LEROMBOLHATOM EDDIGI MUNKÁMAT. AZ IS FELMERÜLT BENNEM, MIVEL A VIDINEK EZ VOLT UTOLSÓ ESÉLYE AZ OSZTÁLYZÓS HELY ELÉRÉSÉRE, NEHOGY EGY POTYAGÓLLAL GYANÚBA KEVEREDJEK. SZÓVAL ELKEZDŐDÖTT A MÉRKŐZÉS: EGY ÁTEMELÉST A KAPUFÁRA ÜTÖTTEM, AHONNAN BEPATTANT, 0:1. VOLT DOLGOM, EL IS FÁRADTAM, PERSZE ELSŐSORBAN IDEGILEG. A 70, PERC TÁJÁN, 4:1-ES VEZETÉSÜNKNÉL ÁTADTAM HELYEM A FIATAL KOLLÉGÁNAK. ÁM ITT NINCS VÉGE A TÖRTÉNETNEK: AZ IFISTA KAPUSPALÁNTA ELŐBB ÉRT A ZUHANYZÓBA, MINT ÉN, UGYANIS ÖSSZEHOZOTT EGY 11-EST ÉS KIÁLLITOTTÁK. MIVEL KAPUS MOSTMÁR A KÖRNYÉKEN SEM VOLT, EZÉRT KISER LACI ÁLLT A VONALRA.

--OK, TEHÁT NYERTETEK 4:2-RE!
Á, NEM. TERMÉSZETESEN LACI KIVÉDTE A BÜNTETŐT! A BARÁTOK ÉS A SZURKOLÓK GONDOLHATOD, MEKKORA ÜNNEPLÉSBEN RÉSZESITETTEK! ÍGY TARTOTT ELSŐOSZTÁLYBELI KARRIEREM 1968-TÓL 98-IG.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2007.05.23.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Balajcza Szabolccsal, az Újpest FC. kapusával

-A KEZDET…
KAPOSVÁRON, EGY ISKOLAI TORNÁN „FEDEZTEK FEL”. ETTŐL KEZDVE SPORTOSZTÁLYBA JÁRTAM. 12 ÉVESEN, 1991-TŐL LETTEM IGAZOLT JÁTÉKOS. IGAZI FUTBALL-OSZTÁLY VOLT A MIENK. ELSŐ EDZŐM LEBER JÁNOS VOLT A RÁKÓCZIBAN.

-A FOLYTATÁS
17 ÉVESEN A KAPOSVÁR „FIÓKCSAPATÁBAN”, A KAPOSMÉRŐBEN SZEREPELTEM A HÉTVÉGI MECCSEKEN. IGAZ, HOGY EZ CSAK MEGYE 1-ES CSAPAT, DE NEKEM NAGYON SOKAT SEGITETT FEJLŐDÉSEMBEN A RENDSZERES JÁTÉKLEHETŐSÉG. AZT HISZEM, AZ SEM VÁLT HÁTRÁNYOMRA, HOGY FELNŐTTEK KÖZÖTT EDZŐDTEM. KÉT ÉV ELTELTÉVEL BŐZSÖNY JÁNOSRENDELT VISSZA AZ ELSŐ CSAPATHOZ. EKKOR CSEREKÉNT JÖTTEM SZÓBA AZ NB-II-ES KLUBOMNÁL.

-AZ NB I...
20 ÉVESEN KERÜLT SOR BEMUTATKOZÁSOMRA. ETTŐL KEZDVE 5 ÉVEN ÁT VOLTAM STABIL CSAPATTAG RAJCZI PETIVEL, TÓTH BALÁZZSAL EGYÜTT.. EKKOR SIKERÜLT A FELJUTÁS AZ ELSŐ OSZTÁLYBA TOVÁBBI KÉT ÉVEN ÁT VOLTAM A RÁKÓCZI PORTÁSA. 2006-BAN VOLT EGY EMLÉKEZETES IDŐSZAKOM: 538 PERCEN ÁT VOLT ÉRINTETLEN A HÁLÓM. EKKORIBAN FIGYELT FEL RÁM AZ ÚJPEST. KÖVETKEZETT A BÚCSÚ PRUKNER LÁSZLÓÉKTÓL...

A JELEN..
NAGYON JÓL ÉRZEM MAGAM A FŐVÁROSBAN, DE HOZZÁTESZEM, KELLETT PÁR HÓNAP, AMIG MEGSZOKTAM AZ ÚJ KÖRNYEZETET. SZERETNÉM HOZZÁSEGITENI AZ ÚJPESTET A KITŰZÖTT CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ. TERMÉSZETESEN NEKEM IS VANNAK TOVÁBBI TERVEIM, AMIKET A LILÁK SZINEIBEN ELÉRHETEK, DE EZEKET KI SEM MONDOM...

AKIK SEGITETTEK..
MINDENEKELŐTT A KAPOSVÁRI HÁZI LÁSZLÓ ( ŐT VÁLTOTTAM A KAPUBAN ANNAKIDEJÉN), VALAMINT MOSTANI CSAPATOMNÁL PÁLINKÁS ANDRÁS SEGITSÉGE JELENT SOKAT. ŐK NEMCSAK EDZŐK, DE LELKI TÁRSAK IS . AKI PEGIG ÁLLT MÁR KAPUBAN, TUDJA, HOGY EZ BIZONYOS ESETEKBEN MILYEN FONTOS.

AMIKOR BE KELL FEJEZNI...
...AKKOR SEM SZERETNÉK TÁVOLKERÜLNI A LABDARÚGÁSTÓL. KAPUSOKKAL FOGLALKOZNÉK LEGSZIVESEBBEN.

KEEPERSPORT...
AMIKOR ELŐSZÖR KÉZBEFOGTAM NÉHÁNY TERMÉKET, TUDTAM, HOGY NÉHÁNY DOLGOT ÉN IS FOGOK HASZNÁLNI AZ EDZÉSEKEN. AZUTÁN- MÁR A KEEPERSPORT.HU KINÁLATÁT VÉGIGNÉZVE--MÉGTÖBB TERMÉK MEGFOGOTT. NAGYON POZITIVNAK ITÉLEM, HOGY A KAPUSOK EGY HELYEN TALÁLHATNAK ILYEN KINÁLATOT. ÉN HAMAROSAN JELENTKEZEM!

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2007.04.13.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Kakas Lászlóval, az MTK és a magyar válogatott kapusedzőjével

Ecséden születtem, egy kis heves megyei településen. Itt indult - ezt bátran kijelenthetem- egyedülálló pályafutásom.

----Az mit jelent, hogy egyedülálló?
Ma ez már hihetetlen, de 18 éves koromban álltam először kapuba, mindjárt bajnoki meccsen a helyi járási II.-ben, úgy, hogy még edzésen sem vettem részt.

----Nagy lehetett a harc a kapusposztért...
Hát, igen. a csapat korábbi portása építkezni kezdett és egyik napról a másikra bejelentette visszavonulását. Én pedig, mivel termetem adott volt, kézenfekvő választás voltam. Pedig előtte nem volt ilyen irányú elképzelésem, hiszen a presszóban dolgoztam. Volt olyan meccsünk, ami után előbb kellett odaérnem a munkahelyre, mint a szurkolóknak, hogy ki tudjam őket szolgálni. Ezen kívül kora hajnalban még a pékhez is én jártam lángosért, úgyhogy hozzá voltam szokva a melóhoz.

----- Hogyan alakult további pályád?
Másfél év után,1973 nyarán kerültem az NBIII - as Petőfibányai Bányászhoz. Következő év októberétől, bevonulásomtól két éven át a megye I-es Honvéd Gáspár SE színeiben játszottam. '76_ban az újonc NB-II-es Egerrel játszott edzőmérkőzésünk /0-9!!!!!/ után megkerestek az egri vezetők, így leszerelésem után odakerültem

---- Ki védett akkoriban új csapatodban?
Csank János és még két kapustársam, én tehát rögtön megszereztem a 4. számú pozíciót.

---Csank János említette, hogy mentorod volt.
Ő egy fantasztikus ember. Minden edzés után kint maradt velem, tanított. Korábban speciális kapusedzésen nem vehettem részt, ezért volt számomra meghatározó az ő önzetlen segítsége. Nap mint nap, a különfoglalkozások után beültünk sárga Skodájába, és egy somlóira meg egy kólára meghívott a cukrászdába. Óriási élmény volt. Közben nyárra már a kispadig jutottam. Egyik bajnokin, Komlón égtünk 1-3 ra, és Csank megsérült. Le akarták cserélni, de ő jelezte, hogy marad. Később derült ki, hogy nem akarta azt, hogy vesztes meccsen debütáljak. Ráadásul így volt egy hetem felkészülni. Ezután meccsek sora következett, jól ment a védés. Erre a Fradi vezetői is felfigyeltek. Hamar megegyeztünk, így Zsiborás, Józsa és Hajdu mellé kerültem ’79_ben. Bemutatkozásom egy MTK elleni tv-s meccsen történt, Zsiga eltiltása miatt. Tavasszal az utolsó 3 fordulóban jutottam szóhoz,. 80_ban Novák Dezső vette át a csapatot, ekkor már az összeállítás velem kezdődött. Következő évben bajnok lettem, valamint válogatott is. Egészen ’83_ig őriztem a Fradi kapuját. Ekkor megingott a helyem, és a Vasasban folytattam, ahol majd’ 5 évig szerepeltem. Innen egy éves újpesti kitérő után az újonc NB I-es Veszprémhez kerültem. Itt nem volt túl sikeres a folytatás, hiszen a 10. meccsen megsérültem. Ekkor lépett helyemre a fiatal Végh Zoltán, akinek egyébként edzője vagyok jelenleg az MTK-ban ill. a válogatottnál.
Már Veszprémben elkezdtem foglalkozni a fiatalokkal/ ekkor lett NBI-es kapus Végh/.

1990-től dolgozom Budapesten. Először a BVSC /itt Vezér Ádám debütált az első vonalban/, majd '93-ban a Csepel volt a munkaadóm /Hajdú Attila lett segítségemmel első osztályú játékos/. jelenleg pedig-- immár 12. éve az MTK kapusaival foglalkozom.

----Kikre vagy legbüszkébb a tanítványaid közül?
Írdd le nyugodtan, hogy vonzom a tehetségeket. Csak itt, a Hungária körúton olyan kapusokat segítettem, akik mind eljutottak már a nemzeti csapatba: Rabóczki, Babos, Végh. Fülöp Marci is, pedig ő még fiatal kora miatt is a jövő embere, Angliában bizonyíthat. Végh Zoli pedig idén harmadszor lett az év kapusa. Rabó és Babos pedig a nyugat-európai bajnokságban töltött éveket.

----Ezek után nem is véletlen, hogy a megfiatalított válogatottnál is gondoltak Rád...
Nagyon jólesett Várhidi Péter invitálása, ha hosszabb távon is számítanak rám, természetesen ott leszek, hiszen ez mindenképpen nekem is elismerés.

---- Együtt böngésztük végig a Keepersport katalógusát. Mi a véleményed?
Hát, a mi időnkben ilyen még nem volt. a gyerekek most aztán azt választhatnak maguknak, amit csak akarnak. Miután a kapusoknak állandóan használniuk kell ezeket a védőfelszereléseket, rendkívül jó lehetőséget nyújt a web-áruház. Azt megígérhetem, hogy a nálam edző palántáknak ajánlani fogom.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2007.02.05.
Vissza a lap tetejére.

Riport Grosics Gyulával az Aranycsapat legendás kapusával

Nemrégiben óriási megtiszteltetés érte a Keepersport Hungaryt. Többszöri kitartó egyeztetés után a mai napig is rendkívül aktív közéleti szereplést vállaló Grosics Gyula , a Fekete Párduc, vállalkozott egy exkluzív beszélgetésre, megtisztelve ezzel a Keepersport web-oldal látogatóit. Természetesen ezúton is köszönetünket fejezzük ki a számunkra is páratlan élményért.

A Flamenco szálloda halljában természetesen már messziről felismerjük Grosics Gyulát, aki kifogástalan eleganciával öltözötten, egy ásványvíz és egy napilap társaságában már vár bennünket.

- Szeretettel üdvözlöm Gyula bácsit. Kezdhetjük a végén?
- Természetesen.

- Hogy van mostanában?
- Ahogy Ön is tapasztalhatta, kicsit nehezen tudtunk időpontot egyeztetni, ugyanis rendkívül zsúfoltak napjaim. Nagyon sok helyre hívnak és én szívesen teszek eleget ez irányú kötelezettségeimnek. Havonta egy-két nap pihenőt iktatok be, a többi rendszerint eseménydús.

- Hogyan bírja ezt a feszített tempót?
- Hála istennek koromhoz képest jó egészségi állapotnak örvendek, bár tavasszal rövid időre kórházba kerültem és ennek néha érzem utóhatásait. Például szeptemberben egy kéthetes amerikai meghívást kellett orvosi tanácsra lemondanom, hiszen még egy fiatal ember számára is megterhelő egy ilyen programsorozat. Azt ugyanis nem tehetem meg vendéglátóimmal, hogy esetleges fáradtságra való hivatkozással lemondjak egy előre megtervezett eseményt.

- Gyermekei közül volt-e valakinek Önhöz hasonló sport-pályafutása?
- Meglepő módon 3 lányom közül egyik sem sportol, pedig lett volna hozzá tehetségük. Talán unokáim közül , akik szintén hárman vannak, lehet még valaki sportoló a családban.

- Milyen kapcsolatban van jelenleg a magyar labdarúgással?
- Lelkes szurkoló vagyok, különösen három csapat szereplését követem megkülönböztetett figyelemmel, melyek pályafutásom során meghatározó szerepet töltöttek be. A Dorog, a Honvéd és a Tatabánya.

- Miután visszafelé haladunk az időben, így edzői pályafutásáról kérdezném.
- Aktív pályafutásom befejezése után a 60-as évek elején kezdtem edzősködni Salgótarjánban. Edzőkarrierem azonban csak 4 évig tartott, melynek okaként olyan nemkívánatos dolgokat említhetek, melyek már akkor jellemző problémaként jelentkeztek a magyar labdarúgásban. Miután nem engedtem beleszólást szakmai kérdésekbe, ugyanakkor nem akartam az energiám egy részét elvonni különböző klubvezetőkkel vívott harcokra, ezért úgy döntöttem hogy az aktív edzőségtől visszavonulok. Ezután 18 évig voltam a Budapesti Volán SC elnöke.

- Mi jut eszébe Tatabányáról?
- Az életemet, a pályafutásom folytatását kaptam Tatabányától.1955. decemberében Hegyi Gyula államvédelmi tiszt közölte Velem, hogy az AVH-s eljárást megszüntetik., Rákosi „elvtárs” utasítására január 1.-től azonban Tatabányán kell folytatnom. Tatabányán mind emberileg, mind játékosként olyan lehetőséget kaptam, amit korábban nem. 30 évesen itt jöttem rá a kapus poszt fontosságára. A Honvédban ugyanis szinte mindig sikerült több gólt rúgni, mint ahányat kaptunk. Itt azonban sokkal inkább összpontosítanom kellett. Hét felejthetetlen évet töltöttem Tatabányán. Életem legjobb mérkőzése is ide köt: 1956 júniusában az Üllői úton játszottunk volt csapatommal a Honvéddel, melynek csatársora Budai, Kocsis, Tichy, Puskás, Czibor volt. Fenti csatárok életében először fordult elő, hogy gól nélkül fejezzenek be mérkőzést. Az újonc Tatabányával 1-0 –ra nyertünk. Engem a szurkolók vállukon vittek az öltözőbe. 1962-ben , miután családomtól több évet külön töltöttem, szerettem volna visszakerülni a fővárosba. A Ferencváros kínált lehetőséget. Eközben Chílében játszottunk a válogatottal. A csehszlovák csapattól 1-0 arányban vereséget szenvedtünk. A vacsoránál Barcs Sándor egy borítékot adott át. A levélben szomorúan olvastam, hogy a sporthivatal nem járul hozzá az átigazoláshoz. Bár még pár évet védhettem volna, mégis azonnal bejelentettem, még ott a terített asztalnál , hogy befejeztem pályafutásomat. Tatabányán is elbúcsúztam edzőmtől Dr. Lakat Károlytól. A kapuban helyemet Rapp Imre és Gelei Jóska vette át.

- Összeállítaná álomcsapatát?
- Ezen nem kell gondolkozni. Az aranycsapat, mely úgy volt tökéletes ahogy felállt.

- Volt –e az Ön korában Önhöz hasonlóan kimagasló képességű kapus?
- Büszkén vettem tudomásul, hogy 1989-ben egy nemzetközi szavazás eredményeként a XX. század 10 legjobb kapusa között tartanak számon. Természetesen mindig is voltak komoly riválisaim. A hazaiak közül Henni ( FTC ) és Károlyi ( Újpest ) , a nemzetközi mezőnyből a portugál Costa Perreira, a jugoszláv Beara és az osztrák Zeman voltak, akik kiváló képességű játékosok voltak.

- Kérem meséljen első válogatottságáról.
- 19 évesen a Dorog csapatából kerültem a válogatottba. A válogatottban ekkor Tóth György és a szolnoki Horváth védtek. Sem korábban, sem később nem ültem kispadon, de itt a válogatottnál én is átéltem azt a furcsa lelkivilágot, ami egy cserekapust jellemez. 1947-ben szerepeltem először a válogatottban Gallovich Tibor irányításával.

- Milyen kapusszerelések voltak akkoriban?
- Természetesen kapuskesztyű még nem létezett. Ennek azóta sem vagyok híve, hiszen ha valaki megpróbált már cérnát tűbe fűzni, akkor biztosan észrevette, hogy kapuskesztyűben lényegesen nehezebb. Így hát – bár ez ellent mond a Keepersport üzleti érdekeinek _ azóta sem vagyok híve ennek a viseletnek. A fekete szerelés elterjedése viszont nevemhez kötődik. Még 1945 előtt találtam ki a talpig fekete öltözetet. Sok kapus sárgában védett, nekünk is ilyen mezünk volt Dorogon. Miután az én szememben ez a gyűlölet színe, ezért nem is viseltem. Később a fekete szerelés világszerte elterjedt a kapusok körében. A 80-as években egy határozattal szüntette meg viselését a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség a játékvezetők hasonló öltözete miatt.

- Végül , hogyan derült ki, hogy ilyen tehetséges?
- Miután édesanyám mélyen vallásos asszony volt, ezért papnak szánt. Már ministránsként tevékenykedtem, amikor 13 évesen egyetlen alkalommal kipróbáltam magam , mint ifi kapus. A szomszéd községtől azonban kikaptunk, Vili bácsi az edző azonnal elzavart, azt mondta, meg ne lásson többet a pálya környékén. Apám azonban a felnőtt csapatban futballozott , ezért gyakori vendég voltam a futballpályán. Egy dologra vigyáztam, Vili bácsival össze ne találkozzam.(1948-ban láttam, már válogatott kapusként. Vasútállomáson találkoztunk, én el akartam kerülni, de Ő utánam szólt: Ugye meg mondtam, hogy válogatott lesz belőled!) Visszatérve a kezdetekhez 1940 őszén épp misére igyekeztem. A csapat eközben Ókomáromba tartott bajnoki meccsre. A kapusunkat, Papp volt a neve, behívták katonának. Valaki bedobta az ötletet, amikor megláttak a buszból: ha nincs pap, jó a ministráns is. Barátaim ugyanis így hívtak akkoriban. Innentől kezdve azóta sem emlékszem a nap további eseményeire, de elmondhatom, hogy 2-1 –es győzelemmel tértünk haza, valamikor este 11 felé. Apám a - hol voltál ? – kérdéssel várt a kapuban. Komáromban, válaszoltam, miután azonnal lekevert egyet.- Mit csináltál ? – volt a következő kérdés. – Védtem! – Tehát hazudsz is! – és jött a második pofon. Természetesen másnap már Ő is hallotta a munkahelyén, hogy valamilyen ismeretlen fiatal srác védte az első csapat kapuját a hétvégén.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.11.15.
Vissza a lap tetejére.

Riport Végh Zoltánnal az MTK válogatott kapusával

Veszprémben kezdtem futballozni. Végigjártam a korosztályos csapatokat serdülőn át az ifiig. Viszonylag hamar, mát 16 évesen az NB-II.-es csapat kispadján találtam magam, Palla mögött csereként.1989-ben , ekkor voltam 18 éves, furcsa módon az első csapat mindhárom kapusa megsérült. Glázer Róbert ,az első csapat edzője bizalmat adott, így védhetem először a nagycsapatban. Külön köszönet , hogy benntartott a kapuban, hisz hiába épültek fel a kollégák, én zsinórban 153 meccset védtem. 1991-ben kerültem a győri ETO –hoz, itt 4 évet védtem. Rengeteg edzővel dolgoztunk. Glázer, Győrffy, Tornyi, Szentes, de főleg Verebes Józsefre emlékszem szívesen, aki később a válogatottnál is bennem bízott..

- Kipróbáltad magad idegenlégiósként?
- 1995-ben az izraeli Happoel Haifa csapatában védtem. Ezután ismét itthon a BVSC, majd 97-től 3 éven keresztül a budapesti Vasas következett. Akkor egy nagyon jó csapat jött össze, minden adott volt egy kiemelkedő eredményhez. A fontos meccseket hoztuk, ám könnyebbnek vélt találkozókon többször elbuktunk. Így nem lettünk bajnokok.2000-ben az MTK-hoz igazoltam, majd 2 éves fehérvári kitérő után visszajöttem és azóta is itt játszom.

- Válogatottság?

- 19-szeres válogatott vagyok, bízom benne, hogy ez a szám még változni fog. Egy dologra feltétlenül büszke lehetek, hogy szinte mindegyik szövetségi kapitány számításba vett és kipróbált. Most is az utazó keretben szerepelek, és bármikor szívesen jövök, ha hívnak.

- Kik voltak azok akik legtöbbet segítettek fejlődésedben?
- Kakas Laci már kezdeti szárnypróbálgatásaimnál jelen volt Veszprémben. Érdekességképpen mondom, hogy akkor fejezte be aktív pályafutását, amikor kiszorítottam őt a kezdő csapatból. Itt az MTK-nál is vele készülök, remek a kapcsolatunk. Őrajta kívül a legtöbbet a győri Ulbert Tibitől tanultam. Én is az Ő nyomdokaikba szeretnék lépni, azaz pályafutásom befejeztével kapusokkal foglalkozni. Veszprémben a Rugovics Vendel által irányított utánpótlás csapatoknál hetente tartok edzéseket a fiataloknak.

- Családod?
- Feleségem a BSE-ben kosarazik, így elég sportos család vagyunk. Fiunk 7 éves, természetesen futballista lesz, azonban az általa kiválasztott poszt naponta változik. Tegnap épp csatárnak készült.

- Honnan származik beceneved?
- Sporttársaim régóta Pipának hívnak ,és nem azért mert dohányoznék. Még a kezdet kezdetén az NB-II-es Veszprém felnőtt csapatához kerülve az „öregek” teszteltek. Amikor az egyik játékos szabadrúgását lábbal kirúgtam a felső sarok elől, akkor ezen napokig morfondíroztak: nem hiszem el, hogy kirúgta a pipából!. Így adott volt a becenév.

- Megnézted már a Keepersport kínálatát?
- Sőt már rendeltem is. Végre egy hely, ahol fotelben ülve válogathatok. Nem könnyű ezeket a speciális felszereléseket beszerezni. Én magam rengeteg szerelést kapok csapatomnál és a válogatottnál is, amiben edzek, illetve védek. Csak hát minden kapusnak van valami babonája. Ha tehetem, egyszínű fekete a kapusnadrágom: itt találtam ilyet! Bár először kicsit bonyolultnak tűnt eligazodnom, de ajánlom mindenkinek !

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.11.15.
Vissza a lap tetejére.

Riport Esterházy Mátyással a Budafok utánpótlás válogatott kapusával

1999-ben kezdtem a labdarúgást a BVSC csapatában. Első edzésemen már a kapuba kerültem, pedig szépreményű mezőnyjátékosként érkeztem a foglalkozásra. Január volt, a pályán majd’ 1 méteres hó. Senki nem akart beállni, én pedig úgy gondoltam, hogy biztos nem fogom megütni magam. Bent is ragadtam a kapuban. Kezdeti lépéseimet Hortobágyi Zoltán edző segítette.
2001-ben a Vasasba igazoltam, az edzőm Siska Attila lett. Ekkor már külön kapusedzéseken is vehettem részt Kakas László irányításával. Miután az ő tanítványa a már a nagyválogatottban is bemutatkozott Fülöp Marci is, így bízom benne, hogy nekem is „ van remény „ arra, hogy további pályafutásom is hasonlóan jól alakuljon.

- Mikor védtél először felnőtt csapatban?

- 2004-ben kerültem a III. kerületi TUE csapatába. Itt 16 évesen mutatkozhattam be az NB-III.-ban, ahol két évig stabil volt a helyem. Olyannyira, hogy a második év októberében Varga István meghívott az U18-as válogatottba. Jelenleg már a Várhidi Péter vezette U19-es csapat tagja vagyok.
- Hol védesz jelenleg?

- Idény nyáron sikerült egy osztállyal feljebb lépnem. Nemrég mutatkozhattam be az NB-II.-es Budafok kapujában. Dombai Andrással kell megküzdenem, azonban edzőm Gelei Károly bizalmat szavazott nekem. Köszönet érte.
- További terveid?

- Terveim között természetesen az NB-I. vagy akár egy külföldi szerződés szerepel, de tisztában vagyok vele, hogy ehhez nélkülözhetetlen lesz az a tapasztalat, amire itt az NB-II.-ben tehetek szert. Emellett természetesen szeretnék stabil tagja maradni a válogatottnak is. - Az Esterházy név ismerős a futballrajongók számára….. - Édesapámék négyen vannak testvérek. Mindenki focizott. Legtöbbre Marci nagybátyám vitte, aki többszörös magyar válogatott, valamint profi csapatokban is futballozott. Másik nagybátyám, Péter, pedig idén megjelent - Utazás a 16-os mélyére - című könyvében meséli el pályafutását. Ő – ahogy mondja – író-futballista. Minimális célkitűzésem, hogy megdöntsem Marci 29 válogatottságát. Érdekesség, hogy az Ő pályafutása is a Kerületből indult, és Budafokon folytatódott. Ennek alapján nemsokára a Fradiba kéne igazolnom, de ez már a jövő zenéje.
- Kit tartasz példaképednek?

- Az előbb már említettem Fülöp Marcit, akivel nagyon jó a viszonyom. Szerintem szellemileg és fizikailag is tudja azt, amit a legmagasabb szinten tudni kell.
- Edzői példaképed?

- A kerületben ifj. Mészöly Kálmán volt segítségemre, Kakas Lászlót már említetem és most Budafokon is abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy edzőm Gelei Karcsi is profi kapus volt, így hát biztosítva van további fejlődésem.
- Mit szólsz a Keepersport által felajánlott lehetőségekhez?

- Nem is kell bizonygatnom, hogy ezt milyen jó dolognak tartom. Ezek a speciális felszerelések Magyarországon nagyon nehezen szerezhetők be, vagy lehetetlen hozzájutni. Főleg nem ilyen választékban. Ami nagyon tetszik, hogy az újdonságokat, a legújabb fejlesztésű és megjelenésű termékeket is kínálja. Ráadásul amellett, hogy az internetes vásárlók engedményeket kapnak , különböző akciók is vannak.
- További együttműködésed a Keepersporttal?

- Örömmel vettem a megkeresést. A továbbiakban mind az edzéseken, mind a mérkőzéseken a Keepersport saját kiadású kesztyűiben fogok játszani, valamint igyekszem segítséget nyújtani a különböző edzésfelszerelések tesztelésében is, erősítve ezzel a Keepersport Hungary csapatát.

Az interjút Kovács Loránd készítette.
Vissza a lap tetejére.

Riport Csank Jánossal a Magyar Válogatott korábbi szövetségi kapitányával.

Ózdon kezdtem labdarúgó pályafutásomat. Az ifiben Szurdoki Gyula és Olaj György voltak a mestereim. Ifistaként a Borsod válogatottban védtem, 18 évesen pedig az NB-I. tartalékban.
Ezután Debrecenben folytattam tanulmányaimat, és alacsonyabb osztályban védtem.
Miután visszakerültem Ózdra, 2 évig az NB-I./B –ben futballoztam. Szerettem volna kipróbálni magam az első osztályban, ezért Egerbe igazoltam. Pechemre fél év múlva a csapat kiesett, így ismét az Ózd-Eger meccsen védhettem, az NB_I./B –ben, csak most a másik kapuban.

- Mennyiben különbözött az akkori edzésmunka a maitól?

- 16 éves profi pályafutás során szinte végig mindenkori kapustársaimmal magunkat edzettük, külön kapusedző nem tartott foglalkozásokat. Egyszer olvastam, hogy egy Gilmar nevű kapus teljesen egyéni kapuskirúgást alkalmaz. Akkoriban nem volt lehetőség tévében látni a világsztárokat, de végül is egyszer megnéztem Őt, és így kezdtem el a droplövéses kirúgást gyakorolni. Egyébként egy Szőke nevű kapus rúgott még így ki a budai Spartacusban. Sokat tanultam gyerekfejjel labdaszedés közben is. Akkoriban már itt elkezdődött a kiválasztódás. Aki nem tudta pontosan visszarúgni, azt a felnőttek elzavarták. Én magam a szorgalmamnak köszönhettem, hogy eddig eljutottam, hiszen még igen fiatalon az edzések előtt különórákat vettem.

- Mi a véleménye a mai edzésekről?

- Mi még napi 4-5 órát edzettünk, a mai játékosok kevesebb időt töltenek edzéssel, bár kétségkívül a mai foglalkozások intenzívebbek. Egyébként pedig az a véleményem, hogy védeni nem lehet csak tanulással. Aki nem kapusnak születik, az soha nem tanul meg igazán jól játszani.

- Hogyan kezdődött edzői pályája?

- Egerben az aktív pályafutás végén kapusedzőként foglalkoztattak, valamint az ifi csapatot irányítottam. 4 éven keresztül voltam főállású utánpótlásedző. Többek között Aranyos Imre, Sas Jani és Vojtekovszki nevelkedett akkoriban. Ekkoriban lett felnőtt csapatunk ezüstérmes az NB_II.-ben, de különböző adminisztratív intézkedések miatt végül nem jutottunk egy osztállyal feljebb. Ezután Békéscsabára kerültem, ahol 3 évet töltöttem. 2 jót, és egy gyengébbet. Sikerült a Magyar Kupában győzelemre vezetni csapatomat. Ezután következett edzői pályafutásom egyik legsikeresebb időszaka, a Vácon töltött 6 év. Ezidő alatt egy 4. helyezést, két ezüstérmet szereztünk, és a klub történetének első bajnoki címét is sikerült megszerezni. Nem mellékesen begyűjtöttünk két magyar kupa ezüstöt is.

- Mi az amit speciálisnak tart munkájában?

- Talán annyi, hogy sosem dolgoztam külön kapusedzővel, a portásokat mindig én készítem fel. Példaképpen Kakas Lacit említhetem, akinek a mentora voltam még Egerben. Ugyanakkor, ha már a kapusoknál tartunk, kiemelném a Csabai Gulyás Istvánt, a váci Koszta Janit, és a ferencvárosi Szűcs Lajost, akiknél sosem aggódtam, ha az ellenfél szabadrúgáshoz jutott.

- Hogyan folytatódott karrierje?

- Vácról Görögországba kerültem, ahol fél évet edzősködtem a másodosztályban. Ezután lettem a Magyar Válogatott szövetségi kapitánya, majd a korábbiaktól eltérő módon „ felgyorsultak az események.”. Videoton NB-II. bajnok, Ferencváros NB-I.-es bajnok, Siófok, Videoton, Sopron, Győr és jelenleg Diósgyőr.

- Mi az amire eddigi pályafutása alatt a legbüszkébb?

- Mindaz, amit eddig elmondtam arra büszke vagyok, de egy 1982-es emlék kívánkozik a sor elejére. Az Eger NB-II.-es ifi csapatával szerepeltünk a Palóc Kupán. Olyan csapatok társaságában, mint az Eisenstadt, Nagybátony vagy Besztercebánya. Csapatom egy évvel fiatalabb volt az ellenfeleknél, valamint kicsit tartalékos is. Nagyon érdekes volt a lebonyolítás, hiszen kétszer 40 perces félidőket játszottunk, de délelőtt-délutáni ritmusban. Könnyű elképzelni, milyen fáradtan emelték magasba a kupát tanítványaim. A másik értékes siker az volt, amikor egy nagyon gyengén sikerült szezon után , amikor még a kiesés szele is megérintette a csapatot, bajnokságot nyertünk a felnőttekkel.

- Mi újság most Diósgyőrben?

- Diósgyőrben most legfontosabb a túlélés. Bár a szurkolók eredmény centrikusak, azért véleményem szerint a csapat némi erősítésre szorul. Részben szerény költségvetésünk miatt is, elsősorban az Észak-magyarországi tehetségeket szeretnénk felkutatni, és néhány használható idegenlégióssal kiegészíteni.

- Mi a véleménye a Keepersport online shop-ról?

- Hatalmas fejlődés ez azokhoz az időkhöz képest, amikor fiatal koromban még a TV-ből lestük, hogy vajon miben védenek a külföldi kapusok. Volt ott bőrkesztyű, kötött kesztyű is. Első kesztyűmet a Szovjetúnióból hozattam 2 rubelért, amelyik a pinpong ütőhöz hasonló felületű volt. A válogatottban először a pécsi Mészáros Bubu védett egy Sepp Maier felratú kapuskesztyűben. Egyébként nálam a kapusok – ezt ajánlom Önnek is – a bemelegítést mindig kesztyű nélkül végzik.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.10.20.
Vissza a lap tetejére.

Riport Király Gáborral, a magyar válogatott és a Chrystal Palace kapusával.

1981-ben 5 éves koromban kezdtem pályafutásomat a Haladásban.
Édesapám 17 évig focizott Szombathelyen. Felnőtt játékosként is megmaradt az a tradíció, hogy a játékosok családjai is lejárnak edzésre, így ismerős környezetbe kerültem. 6 éves voltam, amikor kapuba álltam, miután Szarka Zoltán kapusedző 5 évesen még nem engedett védeni. Az egész klubban remek volt a hangulat, a többi sportág sportolóival is nagyon jó volt a kapcsolat. Iskolai szinten atletizáltam is, 13 évesen pl. magasugró versenyen vettem részt Andorrában.

Eközben mindig is az idősebbek között védtem. 17 éves koromban Török Péter vitt fel az alapozásra a nagycsapathoz 3. számú kapusnak. Fél év után, 1994 téli alapozása olyan jól sikerült, hogy Derdák és Jakab Csaba előtt én álltam kapuba. 1997-ig védtem a Haladásban, majd Berlinben folytattam a Hertha csapatában. Fél év múlva, 1998. márciusában mutatkoztam be a magyar válogatottban. Ausztriában, ahol 11-est hárítottam, és győztünk.

- Hogyan illeszkedtél be a külföldi csapatodba?
- Nem voltam egyedül, ugyanis Dárdai Palival tudtuk egymást segíteni. Magam is próbáltam zökkenőmentesen beilleszkedni, igyekeztem hamar elsajátítani a német nyelvet.2. számú kapusként tartottak számon, és tudomásomra hozták, hogy 1 évig nem fogok védeni.6 meccs után mégis bekerültem. A Stuttgart ellen kaptunk ki ( 0-2 ) egy 11 –el és egy öngóllal. Játékostársaim kinyilvánították a csapatvezetés felé, hogy magabiztosabbnak tartanak, mint riválisomat. A következő bajnokin a Köln ellen már velem kezdődött az összeállítás, és 1-0 –ra nyertünk. Innentől kezdve csak sérülés miatt hagytam ki meccset. Később a klub 111 éves története alatt a szurkolók által megszavazott „álom 11 „–be is sikerült bekerülnöm.

- Melyik volt a legjobb időszakod a Herthában?
- Egyértelműen a 98-99 –es szezon, amikor is a Bundesliga legjobb kapusa letetem. Egy felmérés szerint a kapura tartó lövések 82,9 %-át hárítottam.

- Hogyan folytatódott pályafutásod?
- Úgy éreztem, 7 év után váltanom kell. Dieter Hoeness ragaszkodott hozzám, azonban anyagi okok miatt mégis elengedtek. Célom a Premier League volt. Úgy érzem jól választottam, újonc csapathoz kerültem. Ahhoz hogy kivívjuk a bent maradást, mindenképpen kell egy bizonyos szintet hozni. Első évben az angol ranglistán 2. lettem, 83,2 %-os hárítási aránnyal. A góllövő lista 2. helyezettje is a mi csapatunkból került ki. Angliában semmihez sem hasonlítható légkör veszi körül a futballt. Teljesen más a szemlélet, ez nekem nagyon tetszik.

- Mik a további terveid karrieredet illetően?
- Védtem már a Bundesligában, a Premier League-ban, az UEFA kupában, a Bajnokok Ligájában, valamint 68-szoros magyar válogatott vagyok. Egyáltalán nem vagyok türelmetlen, úgy gondolom rendkívül sokat elértem már, és még van lehetőség előttem.

- Mire vagy a legbüszkébb?
- Feltétlenül arra, hogy 8 éve őrzöm a válogatott kapuját. Lothar Matthaus idejében hagytam ki fél évet, ekkor 5 ízben szenvedtem sérülést egymás után. A mai magyar válogatottra mindenképpen a jó hangulat jellemző, nekem is mindig megtiszteltetés hazajönnöm.

- Mit vársz az EB selejtezőktől?
- Ez megint egy új sorozat, új remények. Ez ilyenkor mindig így van, most azonban bizakodóak vagyunk.

- Mit szólsz a Keepersport weboldalhoz?
- Angliában létezik hasonló. Nagyon jónak tartom, hogy mindent egy helyen megrendelhet az érdeklődő. Angliában jól működik az üzlet, úgy érzem Magyarországon is lesz rá érdeklődés. Magam is kapcsolatban vagyok egy sportszergyártó céggel, azonban egyenlőre nem az üzlettel foglalkozom, hiszen profi játékosként minden időmet leköti a futball.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.10.07.
Vissza a lap tetejére.

Riport Fülöp Mártonnal a magyar válogatott és a Tottenham Hotspurs kapusával.

Édesapám Fülöp Ferenc, aki az MTK-ban futballozott, majd Belgiumban a Charleroi csapatában játszott. Nekem nem is kellet sokat tűnödnöm, hogy milyen sportágat válasszak.

5 éves fejjel vitt le az első edzésemre. Mezőnyjátékosként kezdtem, a nálam „sokkal idősebb „ 7 évesek között. Az egyik tornán kapusunk megsérült. Sorshúzással döntöttünk, hogy ki pótólja, így kerültem a kapuba.

7 éves voltam amikor hazaköltöztünk Belgiumból, és én , édesapámmal együtt visszavonultam. Más sportágakat próbáltam ki, karate, tenisz, kosárlabda.

Később az ismert válogatott futballista, Garaba Imre fia, Gergő – aki osztálytársam volt – elcsalt a BVSC edzésére. Vele alkottuk a csatársort. Csapatunkban azonban csak egy kapus volt, aki 3 hétre külföldre utazott, ezért – noha a házi góllövő listát vezettem – úgy éreztem, hogy légiós múltam, a külföldön eltöltött kapusévek ara köteleznek, hogy segítsek a csapaton. 1995-ben kerültem az MTK-hoz, ahol édesapám klubigazgatóként dolgozott.

Kiemelném, hogy sosem protezsált, mindig is saját magamra támaszkodhattam. Ismerős környezetbe kerültem, hiszen itt nőttem fel, mai napig is az MTK-nak szurkolok. Pölöskei Gábor edző, és Kakas László kapusedző voltak a mestereim.

Serdülő I-ig biztos helyem volt a kapuban. Ám ekkor igazoltak mellém egy vetélytársat, és mivel nem voltam elég céltudatos, kikerültem a kezdőcsapatból. Ez motivált, ezután túlóráztam az edzéseken, és ekkor döntöttem el, hogy mindenképpen jó kapus leszek. Fél év után, visszakerültem a kapuba. 19 évesen a BKV csapatához adtak kölcsön.

20 évesen már Bodajkon, a mai MTK magjával együtt az NB- I/B – ben játszottam. Közben az U21 –es válogatottban a lengyelek ellen nyertünk. Ezen a mérkőzésen ott volt Bill Jennings a mostani menedzserem, a Tottenham fő játékos megfigyelőjével. 2 nap múlva jött a meghívó, 3 napos próbajátékra. Épp 21. születésnapomon utaztam. Itthon talán meglepő, de születésnapi tortával vártak.

Az első csapattal edzettem, és két edzőmeccset is játszottunk. A tartalék csapat kapujában állva, 1-0 ra vertük meg az első csapatot. Az edző azonnal félrehívott, és kérdőn nézett rám. Én mondtam hogy „ YES „ , így az egyetlen játékos vagyok a klub történetében, akit ilyen rövid idő alatt leigazoltak. Együtt mutattak be a másik új szerzeménnyel, Paul Robinsonnal, aki az angol válogatott kapusa. 3. számú kapus voltam, ezért ősszel kölcsönbe adtak a Southamptonnak.

Az Arsenal elleni 5-4 –es mérkőzésen, már a kispadon ültem. Miután huszonegynéhány meccsen ültem a kispadon, ezért kértem, adjanak kölcsön a harmadosztályba. A Chesterfield-ben jól ment a védés. Nagyon jó iskola volt a tapasztalatszerzéshez. Szerintem a magyar NB-I. –ben jó középcsapat lehetne. Miután Robinson megsérült, visszarendeltek a Tottenham-hoz. Ekkor hívott a magyar válogatottba Lothar Matthaus. Egy félidőt védtem, (a Real Madrid ellen) és köszönet illeti, hogy bízott bennem. Tavaly októberben a Coventry City vett kölcsönbe. A Championshipben 35 meccsen védtem. Jól sikerült a szezon, hiszen odakerülésem után a 22. helyről a 8. helyre jöttünk fel. Ők is, és még néhány csapat szeretett volna leigazolni, de a Spurs vezetői úgy nyilatkoztak, hogy nem vagyok eladó. Ez megtisztelő, de a karrierem szempontjából nem túl szerencsés.

Célom továbbra is, a Premier League.

- Mi a helyzet a válogatottal?
- Nagyon jó a csapategység. Természetesen szobatársammal, Király Gabival vagyok különösen jó viszonyban, aki mind emberileg, mind szakmailag a legjobb tanácsokkal lát el. Vele Angliában is tudom tartani a kapcsolatot.

- Milyen az új válogatott vezetés?
- Jó a hangulat a csapat körül, egymásért is tudunk küzdeni, mindenki-mindenkivel jó viszonyban van. Nincsen sem fiatalok-idősek, sem légiósok-itthon játszók közötti ellentét. Bozsik Péter és Détári Lajos pedig mindent tud a magyar futballról.

- Mi a véleményed a Keepersport webáruházról?
- Hasonló működik már Angliában, amely rendkívül népszerű, és látogatott a fiatal angol kapusok körében. A Keepersport Hungary weboldala legalább ilyen klassz. Szerintem jól fog működni az üzlet, bár az internetes vásárlásnak Magyarországon még nincs igazán kultúrája, a labdarúgásban pedig úttörő dolognak számít. Rabóczki Balázs személye, aki válogatott szintű játékos, nagyon jó reklámot jelent.

- Kipróbálnál –e valamilyen Keepersport terméket?
- Természetesen, hiszen kíváncsi is vagyok a minőségükre. Erről a termékteszt rovatban mondok majd értékelést.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.10.07.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Brockhauser Istvánnal a Magyar Labdarúgó Válogatott kapusedzőjével

1975-ben kezdtem a labdarúgást az Újpest színeiben, ahol végigjártam a ranglétrát az utánpótlás korosztályos csapataiban. 18 évesen 1982 nyarán kerültem fel az első csapathoz, 3. számú kapusnak.

Itt kevés lehetőséghez jutottam, hisz Szendrei és Kollár álltak előttem. Azonban egy kupamérkőzésen pályára léphettem, így kupagyőztesként zárhattam az évet. Miután védeni akartam, a 3. osztályú Váci Izzóhoz igazoltam, ahol Pleskó Laci mögött másfél évig 2. számú kapus voltam.
1985 februárjában következett a katonaság. A Honvéd Szabó Lajos SE. kapusa lettem. Akkoriban engedélyezett volt a katonacsapatok számára két úgynevezett civil játékos szerepeltetése is. Az én szerencsémre az egyik civil éppen kapus volt, Horváth Béla a Debrecen mai technikai vezetője. Mivel feljutottunk a 2. osztályba, ő eligazolt, és nekem ekkor indult a pályafutásom. Leszerelésem után visszakerültem Vácra, ahol a 2.osztáy bajnokai lettünk, de a zöld asztalnál eldőlt, hogy nem jutottunk fel az NB-I.- be. Még a következő évet is Vácon védtem, majd visszakerültem nevelőegyesületemhez Újpestre.

A következő 4 év egy bajnokságot és egy kupagyőzelmet hozott, amikor is zsinórban 111 bajnoki mérkőzést védtem végig. 1992-től 1995-ig a Kispest Honvéd csapatában szerepeltem. Itt is sikerült bajnokságot nyernem Martti Quusela segítségével. 1995 nyarán majdnem véget ért a pályafutásom, ugyanis Kispesten nem hosszabbították meg a szerződésemet. Önszorgalomból heti két alkalommal edzettem, és próbáltam elhelyezkedni a civil életben. A csapat azonban gyengén kezdte az idényt és még szeptemberben visszaigazoltak.

Következő év februárjában kölcsönbe a Győri ETO-hoz kerültem. Nyáron teljesen váratlan módon összejött a külföldi szerződés, amire már nem is számítottam.
Louis De Vries, a Kispest korábbi tulajdonosa segítségével kerültem Belgiumba a Genk csapatához. Itt eltöltött éveim alatt elsősorban magamnak szerettem volna bizonyítani. Azt hogy ez mennyire sikerült, jelzi, hogy a csapat sem azelőtt sem azóta nem tudott az első helyen végezni, én pedig kétszer is bajnokságot tudtam nyerni. Emellett szintén kétszer lettünk kupagyőztesek.

Arra is büszke vagyok, hogy a szurkolók szavazata alapján (73 % szavazott rám) bekerültem a minden idők legjobb csapatába. Miután szerződésem lejárt, a családra bíztam a döntést. A hazatérés mellett döntöttek. Ugyan keresett a Vasas, mely akkor a 2. osztályban szerepelt, hogy játékos edzői posztot vállaljak, de úgy döntöttem, hogy nem kívánok már aktív játékosként szerepelni. Pár nappal később az Újpest ajánlott kapusedzői posztot. Az itt eltöltött utóbbi 4 évben ugyan még 3. számú kapusként igazolt labdarúgó voltam, de ez már inkább formaság volt.

Idén áprilisban az ujjá alakuló Magyar Válogatott vezetői, név szerint Bozsik Péter és Détári Lajos kerestek meg azzal az ajánlattal, hogy legyek a válogatott kapusedzője. Örömmel vállaltam el ezt a megtisztelő feladatot.

- De jártál már itt a tatai edzőtáborban korábban is?
- Az már elég régen volt.1990 márciusában Mészöly Kálmán állított be a válogatottba először, majd Mezei György is több alkalommal küldött meghívót. 10-szer szerepeltem a címeres mezben, hiányérzetem amiatt van, hogy sem igazi tétmeccsen, sem világversenyen nem védhettem.

- Kik segítették pályafutásodat?
- Magyarországon Borbély Laci, Gujdár Sanyi, Belgiumban pedig Guy Martens.

- Mire vagy a legbüszkébb?
- Mindenek előtt arra, hogy mindig vállaltam véleményemet , őszinte voltam minden egyes játékostársamhoz, éppen ezért el tudtam magam fogadtatni csapataimban.

- Mit szólsz a Keepersport webáruházhoz?
- Az a véleményem, hogy nem könnyű fotó alapján kiválasztani egy terméket olyan valaki számára, aki korábban nem látott még kapusfelszereléseket. Aki viszont már valaha is viselt ilyet, könnyű dolga van, mert rendkívül sok fajta termék közül választhat. Magam is próbáltam egy új márkát értékesíteni Magyarországon, és tudom hogy mennyire nehéz feladat. Éppen ezért szerencsés, hogy a Keepersport választékban a saját termékek mellett, a mindenki által ismert világmárkák is megtalálhatók.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.09.19.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Mázi Tamással

1979-ben kezdődött labdarúgó pályafutásom, mint a TBSC szépreményű csatára. Egészen addig tartott mezőnyjátékos pályafutásom, míg egy rúgás következtében megsérültem, és úgy döntöttem, jobb helyem lehet a kapuban.

Pár hónap múlva már vihettem is a fényképet, és 5 Ft-ot az igazolásomhoz. 4 évet töltöttem az utánpótlás korosztályos csapataiban, Straub József keze alatt – megye válogatott, majd ifi válogatott lettem – amikor is 16 évesen felkerülhettem a felnőtt csapat keretébe. Nagy Győzőnél a tartalék csapatban játszottam. Ahhoz hogy helyemet megszilárdítsam a felnőtt kapusok között sok segítséget kaptam id. Dombai Andrástól. Az első csapat kapusai ekkor Kiss, Dombai, Józsa és Gróf voltak.

19 évesen Szentmihályi Antal állított be először NB-I. mérkőzésen. Dunaújvárosban Kiss Imrét váltottam az utolsó 20 percre. Következő fordulóban, hazai mérkőzésen az Újpestet fogadtuk, ahol 1-0 arányban sikerült győznünk. Még a mindig kritikus Lakatos Karcsi is hátra szólt a lefújás után, hogy szép volt kicsi. Ezután párhuzamosan védtem a Tatabánya és az U válogatott kapuját.

21 évesen súlyos sérülést szenvedtem, fél évet kellett várnom a visszatérésre. Ekkor a budapesti Volánhoz kerültem kölcsönbe, Szentmihályi Antal ajánlására. Később a katonasághoz történt bevonulásommal párhuzamosan, alacsonyabb osztályban folytattam az Oroszlány, a Solymár és később a Komárom csapatában. 1994-ben szerepet vállaltam a Tatabánya NB-III –as idényében, annak érdekében, hogy sikerüljön a visszajutás az NB – II. –be, ahol osztályzataim alapján az ősz legjobb kapusa lettem. Miután szerettem volna Ausztriába igazolni. Ezért 2001-ben amatőr státuszba Bicskére igazoltam. Itt egy újabb lábtörés aktív pályafutásom végét jelentette.

Azóta mint kapusedző dolgozom, foglalkoztam mind gyerekekkel, mind felnőttekkel Bicskén illetve Oroszlányban.

Ez év májusában indítottuk útjára Tatabányán a Keepersport kapusiskolát, amellyel szeretnénk egy olyan képzést adni a jelentkezőknek, amely mind szakmailag, mind pedig körülményeiben értéket képvisel.

- Melyik volt legemlékezetesebb mérkőzésed pályafutásod során?
- Egyértelműen az UEFA kupában a Tatabánya Stuttgarti vendégjátéka kívánkozik az élre, ahol olyan játékosok ellen játszhattam, mint Immel, Gaudino, Fritz Walter , Klinsmann vagy Buchwald.

- Egyéb érdekesség?
- 3 éven keresztül én rúgtam a 11-eseket, szám szerint 14-ből 14-et értékesítettem, de a 15-et ne kérdezd.

- Volt kedvenc kapusod?
- A belga Pfaff. Csapattársként a legmélyebb benyomást egyébként Csapó Karcsi és Kiprich Józsi tette rám.

- Család?
- Nős vagyok, feleségemmel neveljük Kata lányunkat, aki 7 éves és jelenleg az úszás érdekli legjobban.

- Mi a véleményed a KEEPERsport webáruházról?
- Óriási lehetőség ez a mai kapusok számára, hiszen az én időmben valóságos harc folyt egy-egy jó kesztyűért, ha egyáltalán hozzá jutottam, ugyanis hiába akart az ember jó felszereléshez jutni, amit esetleg meg is tudott volna fizetni, koránt sem volt ilyen választék. Az én védőfelszereléseim nagy része még otthon készült. Hogy azóta mekkorát változott a világ, jelzi a KEEPERsport minden igényt kielégítő választéka.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.09.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Babócsy Andrással

Hogyan kezdődött?
9 évesen kezdtem Kőbányán. Következő évben igazolt játékos lettem a Törekvés csapatában. Később az Úttörőstadion csapatához kerültem a Margit-szigeten. Itt minden körülmény adott volt fejlődésemhez, sokat jártunk külföldre. Ekkoriban Bujtor Sándor edző foglalkozott velem. Ifi I. –ig szerepeltem itt. 1984-ben igazoltam a Vasashoz, ahol évekig játszottam. .Igaz , 1987-ben át kellett igazolnom a Honvéd Osztapenko SE.-be a katonaság időtartamára. 1988 nyarán, leszerelés után jelentkeztem ismét klubomnál a Vasasnál, ahol Andrusch Józsefé volt az 1. számú mez. Edzőnk Mészöly Kálmán volt, aki lehetőséget adott, hogy bemutatkozzam az NB-I.-ben. Stabil kezdőkapussá Gellei Imrénél váltam, amikor is Hámorit szorítottam ki a kapuból. Ezután 1990 és 1994 között Velem kezdődött a Vasas összeállítása. Sikerült folyamatosan jó teljesítményt nyújtanom, melynek köszönhetően válogatott kerettag lettem.

- Mesélj a válogatottról!
Pályafutásom legkellemesebb, de egyben legfájóbb pontja is a válogatottság kérdése. Büszke vagyok rá, hogy évekig számításba vettek, hogy több szövetségi kapitány is számon tartott, ugyanakkor fájó, hiszen nem léphettem pályára hivatalos mérkőzésen.

- Kik voltak akik „elvették előled” a lehetőséget?
Hajdú Attila, Brockhauser Pista, Petry Zsolt,Balogh Tonó.

- Hogyan folytatódott pályafutásod a Vasas után?
Következő időszakban megfordultam a Stadlernál, az MTK-nál, Békéscsabán, Pécsett majd a III. kerület csapatában. Innen kezdődött külföldi pályafutásom. Kínában az I. osztályban védtem fél évig, ahol meglepődve tapasztaltam, hogy milyen jó kis bajnokságba kerültem. Miután a csapat anyagi helyzete hosszú távon nem tűnt bíztatónak, ezért eljöttem. Finnországba kerültem, ahol 1998-2001-ig a Haka csapatában védtem az I. osztályban. Örökre emlékezetes számomra a Liverpool elleni BL selejtezőnk, amit 42.000 néző előtt fantasztikus hangulatban játszottunk az Anfield Road -on.

- Biztos hogy így volt? Hiszen ilyen nevű játékos ebben a csapatban nem szerepelt.
Ez nagyon érdekes kérdés, hiszen ezzel eleinte problémáim adódtak. A Babócsy nevet egész egyszerűen nem tudják kiejteni. Így hát anyai családnevemen mint András Vilnrotter szerepeltem. Ezután a Helsinki csapatába kerültem, ahol újabb 3 évet töltöttem.

- Mikor jöttél haza
2005. őszén hagytam abba a profi futballt, több mint 400 első osztályú mérkőzéssel a hátam mögött. 5 bajnoki és 1 kupa győzelemmel. A 6. bajnokságomat épp most nyertem a Budaörs csapatával, ahol jelenleg nagyon jó körülmények között egy nagyon jó kis csapatban szerepelek. Olyan játékosokkal vágunk neki az NB-II. –nek mint Tüske Roland, Szűcs Misi vagy Horváth Csaba. Addig szeretnék védeni, amíg jólesik, amíg örömet okoz számomra.

- Ki volt kedvenc játékosod?
A válogatottnál Détári Lajos, aki egészen zseniális képességekkel rendelkezett

. - Kapusod?
Andrusch József, aki ha ki kellett jönni, kijött, ha bent kellet maradni, bent maradt, tehát mindig ott volt, ahol éppen kellett.

- Edződ?
Természetesen Gellei Imre. Kapusedzőként pedig Tamás Gyulát kell megemlíteni.

Mivel foglalkozol az amatőr sport mellett?
Finnországban alapítottam céget, egy svájci elektromágneses terápia rendszert forgalmazok. Ez a gyógyászati eszköz a Bemer 3000.

- Hogyan tudsz itthonról irányítani egy ilyen vállalkozást?
Havonta repülök Finnországba, egy-két napot kint töltök, emellett itthon is igyekszem ismertté tenni ezt a terméket.

- És a magánélet?
Nős vagyok, feleségem is rendkívül sportos. Ő a szabadidősportokat részesíti előnyben. Most hogy hazatértünk, jöhet az utánpótlás.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.08.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Dombai Andrással

Részlet egy 1981-es beszélgetésből Dombai András és e sorok írója között :

- Csókolom Bandi bácsi!
- Szevasz, mi újság öcsi?
- Szeretnék kapus lenni, tessék elmondani hogy mi kell hozzá!
- Semmi más, csak szorgalom.
- Az van, de nagyon ügyetlen vagyok.
- Az nem jelent semmit, ha kitartó vagy, sok munkával elérheted amit akarsz.

Folytatás 2006-ban:

- Szervusz Bandi! Készítenék Veled egy riportot.
- Hát nem nagyon tudok mit mondani. Védtem 135 meccset az NB1-ben.

Aztán hátradől, és belekezd egy 2 órás monológba.
Miután édesapám NB1-es labdarúgó volt, így nem okozott gondot a sportág megválasztása.
1967-ben fiatal gyerekként jelentkeztem a TBSC-be. Minden válogatott ranglétrát végigjártam. Megyei, területi majd ifi válogatottként is szerepeltem. Akkoriban még máshogy működött az utánpótlás korú játékosok versenyeztetése, mint manapság. A serdülőben és az ifiben is 3-3 korosztály szerepelt. A sportiskola csapataiban az játszhatott, akinek még legalább egy éve volt hátra korosztályában. A második csapatban az utolsó évesek és a fiatalok szerepeltek. Éppen ezért több edző keze alatt nevelkedtem. ( Háry László, Fertői Gyula, Solymos Tibor, id. Dombai András )

1974. áprilisában mutatkozhattam be a Tatabánya első csapatában egy hazai mérkőzésen a ZTE ellen. A második félidőben 1-2 állásnál váltottam Csepecz Janit, és gólt sem kaptam. Következő szezonban olyan kapusokat sikerült megelőznöm, mint Brünyi, Csepecz és Kiss Imre. Végig védtem az őszt, de a katonaság közbeszólt. Noha tagja voltam már az U21-es válogatottnak, nem járhattam edzésre. Még az A válogatottba is megkaptam a meghívót Csapó Karcsival együtt, de maradt a laktanya. Érdekes, hogy a válogatottba az a Gujdár ment helyettem, aki az U válogatottnál a cserém volt. 1975. tavaszán azonban mindenféle edzéslehetőség nélkül bizonyítanom kellett, ugyanis minden kapustársam megsérült. Az utolsó 6 meccsen védtem, és a Pécs ellen az utolsó fordulóban a bent maradásért játszottunk. A Pécs csapatában Katzirz, Tóth József, Kincses, Zombori, Dárdai szerepeltek. Óriási meccsen 2-1 re nyertünk. Nyáron új edző érkezett Tatabányára, Moór Ede, aki nem engem favorizált.
A Ferencvároshoz igazoltam. Nem mondhatom, hogy szerencsésen alakult pályafutásom ezen időszaka, hiszen – miután 8 hónapot ismét a laktanyában tölthettem – csak 6 meccset védhettem a Fradiban. Bronzérmesek lettünk. A bajnokság után Spanyolországban egy nemzetközi tornán szerepeltünk, ahol életem legemlékezetesebb meccsén a Cruyff – fal és Neeskens –sel felálló Barcelonával meccseltünk. Sajnos ezen a mérkőzésen meg is sérültem. A nyári alapozás során ismét megsérültem, a vállamat kellett műteni, ezáltal 1 évet pihentem . 1978-ban tértem vissza Tatabányára.
Következő évben Szentmihályi Antal lett a csapat edzője. Én a tartalék csapatban védtem. Mivel zsinórban 7 meccsen nem kaptam gólt, és első helyen álltunk, a közönség visszakövetelt az első csapatba. A csere Debrecenben bekövetkezett. A következő 8 meccs alapján – az olimpiai és a liga válogatott után – meghívtak a B válogatottba. 1980 őszén Lakat tanár úr irányította a csapatunkat. Sikerült végigvédenem a szezont, de a téli alapozáskor meghúzódtam. Ekkor Kiss Imre állt a helyemre, akivel igen kemény és sportszerű rivalizálás folytattunk. Többször váltottuk egymást a kapuban. Ő 1982-ben szenvedett sérülést, ötödikek voltunk és a harmadik helyen zártuk az évet. Később Józsa Miklós érkezett konkurenciaként, majd Tarlósi és Mázi jelentették a fiatalabb generáció érkezését. Én 1989-ben szándékoztam befejezni pályafutásomat, de Mázi Tamás sérülése miatt még 1 éves szerződést kötöttem. Ekkor a nyári Intertoto kupán Kiss Imre helyére beállva olyan sikeresen szerepeltünk, hogy első helyen zártunk.

Kik voltak a legkedvesebb csapattársaid?
Takács Lászlót említeném, aki nem arról volt híres, hogy első perctől az utolsóig hajtva felszántotta volna a pályát, hanem egészen kivételes technikájáról. Képes volt úgy mesterhármast rúgni, hogy mindháromszor ugyanoda, a léc alá rúgta a labdát. A negyedik kapufa lett. Természetesen Csapó Karcsit emelném ki, aki kiváló karmester és minden idők egyik legjobb tatabányai játékosa volt.

………és a kapusok?
A kapusok közül leginkább Géczi István és Gelei József voltak rám hatással, fanatizmusuk és munkabírásuk miatt.

Kik voltak azok az edzők akikre legszívesebben gondolsz vissza?
Szentmihályi Antal, aki korábban maga is védett, és Dr. Lakat Károly a Tanár úr neve kívánkozik ide.

Mi történt pályafutásod befejezése után?
Az aktív sportolás befejeztével többször voltam a Tatabánya kapusedzője, mely időszak sikerének számított amikor az NB2-es Oroszlányból leigazolt Tőkés Laci újoncként 3. lett a következő év NB1-es rangsorában. Most már azonban András fiamért izgulok, aki legutóbb az NB1-es Pápa kapuját védte.

Mi a véleményed a Keepersport Hungary internetes web-shopjáról?
Ez egy érdekes kérdés, hiszen évekig gyártottam és forgalmaztam különböző sportmezeket és felszereléseket. Úgy látom, hogy ebben a szférában is egyre nehezebb a piacon maradni, versenyezni a legnagyobb gyártókkal. A kapusok felszerelése viszont speciális terület, és korábban nem találkoztam a Keepersporthoz hasonló választékkal. Érdekesség képpen hozzáfűzném, hogy én sokáig kesztyű nélkül védtem. Miután azonban a válogatottnál előírták a kesztyű használatát, Tatán készítettek számomra egyedi kapuskesztyűt. Ma azonban már más a helyzet, és a kapusok könnyedén kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb szereléseket.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.08.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Rabóczky Balázzsal az FC Sopron kapusával

Mikor kezdtél focizni?
8-9 éves koromban a BVSC-ben kezdtem el focizni.

Minek (vagy kinek) a hatására választottad a focit, azon belül pedig a kapuskodást, családodban volt-e, van-e, aki sportol, focizik, kézizik, stb…?
A család a választás szempontjából nem volt hatással rám, mert senki sem sportolt, ám édesanyám elmondása szerint már kisgyerekként is állandóan labdával (ha volt, focilabdával) játszottam, és ahogy nőttem, úgy tudatosodott egyre jobban bennem, hogy márpedig én futballista akarok lenni. Ennek az eredménye, hogy 8-9 évesen a BVSC igazolt labdarúgó palántája lettem. Ami érdekes lehet, hogy ekkor még középhátvédként játszottam, sőt első korosztályos válogatott mérkőzéseimen sem kapusmezt húztam magamra. A kapuba csupán 15 évesen álltam először. A váltásnak tulajdonképpen semmi különösebb oka nem volt. Ez idő tájt BVSC-beli edzőm Eőri Tibi bácsi, aki egyébként maga is kapus volt, az MTK-hoz került, s őt 2 másik játékostársammal én is követtem. Új klubomban, az MTK-ban pedig már kapusként jelentkeztem. Teljesen önszántamból, hirtelen ötlettől vezérelve döntöttem így, s ezt a döntésemet azóta sem bántam meg.

Néhány gondolatot írj le a gyerekkorodról, korosztályos csapatok, kik voltak az edzőid, sikerek?
Serdülő és ifjúsági játékosként csapataimmal (mind a BVSC-vel, mind pedig az MTK-val) gyakorlatilag mindig minden bajnokságot megnyertünk, így számtalan sikerben lehetett részem fiatalként. Gyerekkori edzőim: Eőri Tibor (BVSC, MTK) Szabó György, és mellette Szakay László kapusedző, akinek nagyon sokat köszönhetek (MTK)

Utánpótlás válogatottakban serdülőként 30-szor (ebből eleinte még söprögetőként), ifiként pedig 40-szer szerepeltem. A korosztályos válogatottaknál Piski Elemér, Ziegler János, Somodi Lajos, Ubrankovics Mihály voltak az edzőim. Korosztályos válogatottként a legszebb, s legnagyobb sikerem talán, hogy 1997-ben kijutottunk a malajziai világbajnokságra. Igaz, itt sajnos nem sikerült tovább jutnunk a csoportunkból, de olyan játékosok ellen játszottunk, mint Juan Pablo Aimar, Esteban Cambiasso, vagy Riquelme.

Mikor mutatkoztál be az NB I-ben, milyen érzés volt? Kit szorítottál ki stb…?
Debütálásom az NB I-ben 1996-ban, egy MTK-Pécs találkozó 2. félidejében volt, amikor az MTK már 5-0-ra vezetett. A meccs végül 6-0-ra végződött, s ahhoz, hogy a csapat nem kapott gólt, egy jó kijövetellel én is hozzájárulhattam. A pályára lépésemet nem annak köszönhetem, hogy az addig pályán lévő Babos Gábort kiszorítottam volna a kapuból, még csak nem is sérülés miatt kellett őt lecserélni, hanem Garami József bizalmat szavazott nekem, és megadta a lehetőséget, hogy én is NB I-es játékos lehessek. Azért itt azt is hozzá kell tennem, hogy ezt megelőzően Kisteleki István volt a klub sportigazgatója, és ő, valamint az akkori edző, Garaba Imre ragaszkodtak hozzá, hogy felkerüljek a felnőtt keretbe. Aztán jött Garami Józsi bácsi, akinél pedig debütálhattam. Fontos megemlítenem, hogy ebben a korban komoly edzésmunkát végeztem Kakas Lászlóval, ez is meghatározó volt a későbbi pályafutásomban. Természetesen nagyon jó érzés volt először pályára lépni a felnőtt bajnokságban. Amikor szóltak, hogy menjek melegíteni, mert beállok, kicsit ugyan megijedtem, de amint a pályára léptem, az ijedség elmúlt, és utána már csak boldog voltam. Úgy éreztem, az, hogy játszhatok, egyfajta elismerése is volt annak a munkának, amit végeztem. Megérte tehát alázatosan dolgozni. Úgy érzem, hogy a debütálásom értékét az is növelte, hogy egy olyan csapatba állhattam be, ahol olyan nevek voltak, mint Babos Gábor, Illés Béla, Halmai Gábor, Füle Antal, Csertői Aurél, Orosz Ferenc, hogy csak néhányat említsek közülük.

Hány klubban védtél, hol volt a legjobb védened, melyik volt a legjobb csapatod?
Összesen 5 klubban játszottam, a hatodik jelenlegi csapatom, az FC Sopron. Magyarországon a legjobb természetesen a Dunaferr-ben volt, hiszen 2000-ben Dunaújvárosba került a bajnoki aranyérem, és úgy érzem, ehhez jó teljesítményemmel én is hozzájárulhattam. Itt még megjegyezném, hogy fantasztikus edzői stábbal dolgozhattam, hiszen Egervári Sándorról, Kenyeres Imréről és Pálinkás Andrásról csak a legjobbakat mondhatom mind emberileg, mind szakmailag. 2002-ben egy nagyon szép évet töltöttem Svédországban, ám ezután Skandinávia 2. legnagyobb csapatához (a norvég Rosenborg után), a dán FC Kobenhavn-hoz kerültem, ahol összesen (dán bajnoki, kupa, Royal Liga (Skandináv Kupa) és nemzetközi meccseket is beleértve) több mint 80 meccsen léptem pályára.

Mi pályafutásod nagy sikere, emléke?
Pályafutásom legnagyobb sikere egyértelműen az, hogy 2005 telén 2-szeres válogatott lehettem. Számomra különösen értékes ez a 2 válogatottság, hiszen a világ egyik futball legendájának, Lothar Matthäus-nak köszönhetem. Nagy siker számomra természetesen az is, hogy 3-szoros Magyar Bajnok (2-szer az MTK-val, egyszer a Dunaferr-rel) és 2-szeres Magyar Kupagyőztes (MTK-val) lettem. Eddigi külföldi pályafutásom alatt is részese lehettem szép sikereknek: 2-szeres dán bajnoknak, dán kupagyőztesnek és Royal Liga (Skandináv Kupa) győztesnek mondhatom magam.

Mit szeretnél még elérni pályafutásod során?
Jelenleg a legfontosabb, hogy mostani csapatomban, az FC Sopronban eredményes legyek, de 28 évesen még nem tettem le arról sem, hogy újra külföldre igazoljak. Remélem, hogy még sikerekben gazdag pályafutás áll előttem, különösen, hogy kapusként úgy érzem, még csak most leszek igazán jó korban. És természetesen a válogatottság is szerepel a jövőbeli álmaim között, hiszen egy sportoló életében ez a legnagyobb dicsőség, és ezzel én sem vagyok másképp.

Mit gondolsz a Keepersport Hungary által nyújtott lehetőségekről ( internetes vásárlás ), a kínálatról , választékról és minőségről?
Azt hiszem elég csak annyit mondanom, hogy miután Kovács Loránd, a Keepersport Hungary képviselője megkeresett ajánlatával, hogy kipróbáljam, illetve véleményezzem termékeiket, nem sokáig gondolkodtam. Rövidesen megbizonyosodtam arról, hogy ezek a termékek a legmagasabb igényeknek is megfelelnek. Bizonyíthatom ezt azzal, hogy edzésen már én is ezt használom, illetve az idei szezont már a Keepersport kesztyűjében fogom játszani. Igyekszem tapasztalataimmal, észrevételeimmel együtt jómagam is segíteni a termékek további fejlesztését, illetve örömmel vállaltam, hogy személyesen segítsem az egész termékkör megismertetését a hazai piacon.

Az interjút a Paksi Kapustáborban készült beszámoló alapján Kovács Loránd készítette. 2006.07.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Csernyánszky Norberttel, a Debrecen kapusával.

- Norbi, mesélj egy kicsit magadról, kapus pályafutásodról:
Először is, mint oly sokan mások, én is véletlenül kerültem a kapuba. 1987-ben Veszprémben egy kiválasztásra jelentkeztem, természetesen mint mezőnyjátékos. Mivel kissé duci gyerek voltam, engem állítottak a háló elé.Ottragadtam. Végig jártam az utánpótlás korosztályokat, amíg 1994-ben felkerültem a felnőtt csapatba, amely akkor esett ki az NB-I.-ből. 17 évesen mutatkoztam be az NB-II.-ben, ahol Berta Ernővel és Végh Zoltánnal versenyeztem az 1. számú mezért.Veszprémi éveimben nagyon sokat köszönhettem Kakas László kapusedzőnek. Veszprémből Balatonfüredre kerültem, itt szintén NB-II.-es csapatban játszhattam.
1997-ben igazolt le a Gázszer csapata az NB-I. B-ben. Itt Matus és Kövesfalvi mögött meg kellett elégednem a kispaddal. Külön köszönöm Mári Attila kapusedző segítségét. 2000-ben a csapat megszűnésével Siófokra kerültem. 2 évig az NB-II.-ben szerepeltünk, majd Csank János irányításával visszajutottunk az NB-I-be.Később Csertői Aurél vette át a csapatot. Következő évben Bíró Imre kapusedzéseinek is köszönhetően őszi bajnok lett a csapat és nekem is jól kijött a lépés. Játékomra felfigyelt a Debrecen és 2004 óta itt szerepelek. Számomra ez igazi sikertörténet, hiszen ideérkezésemkor úgy tudtam, hogy a csapat népszerű idegenlégiósa, a kapus Sandro Tomic eligazol. Azonban ez mégsem így történt, és számomra örömteli módon sikerült kiszorítanom őt. A legnagyobb feladatot az jelentette, hogy elfogadtassam magam a debreceni szurkolókkal. Rendkívüli siker, hogy első évben részese lehettem a Debrecen első bajnoki címének. Emlékezetes mérkőzésem volt az Old Traffordon a Manchester ellen játszani.
Idén nem mindennapi hajrával – utolsó 9 meccsünket megnyerve – sikerült megvédeni a bajnoki címünket, valamint meghívást kaptam a válogatott keretbe is.
Azt hiszem, nem kell különösebben kihangsúlyoznom, hogy milyen jól érzem magam ebben a csapatban, hiszen csapattársaimmal, mind Supka Attila vezetőedzővel, mind Mező József kapusedzővel remek a kapcsolatom. Nagyon együtt van a csapatunk, különösen Halmosi Péterrel ápolok szoros barátságot. Azt gondolom, hogy Magyarországon más csapat színeiben nem fogok szerepelni.
Egyéb iránt nős vagyok, van egy 5 éves kisfiam, de úgy látom, hogy nem ő lesz az, aki helyemre lép a kapuban, miután egyelőre nem érdekli a futball.

- Mi a véleményed a Keepersport nyújtotta lehetőségekről?
Noha nem érzem magam egyáltalán öregnek, onnan azért én is észreveszem az idő múlását, hogy a sok edzés és vetődés következményeképpen néha előfordul, hogy fájnak az izületeim. Ezt azelőtt el sem tudtam volna képzelni. Miután megnéztem a Keepersport Hungary web-áruházának kínálatát, egyértelműen állítom, hogy a fiatalok elkerülhetik a hasonló fájdalmakat, ha ezeket a védőfelszereléseket viselik. Magam is ki fogom próbálni a Keepersport egyes termékeit, melyről később a Termékteszt rovatban részletesen beszámolok. Az mindenképpen jó dolog, hogy az interneten keresztül egyszerűen és gyorsan kiválaszthatják a kapusok a szükséges felszereléseiket.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.07.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Tóth Zoltánnal a Csőszer FC. Tatabánya játékosával

Tóth Zoltán vagyok a Csőszer FC. Tatabánya saját nevelésű játékosa. 1990-ben kezdtem futballozni, 7 éves koromban. A labdarúgás alapjaival Hegyi Imre ismertetett meg. Köszönettel tartozom P.Nagy Lászlónak, aki a legtöbb segítséget nyújtotta ahhoz, hogy profi labdarúgó lehessek. Utánpótláskorú játékosként másodosztályú bajnok lehettem, és magyar kupa-döntőt játszhattam.(U 18) 17 éves koromban debütáltam az NB1-ben, a Lombard FC. Tatabányában. Két meccsen jutottam szóhoz. Következő évben a Lombard elköltözésével új csapat alakult, mely számomra is új lehetőséget teremtett. Az Auto-Trader Tatabánya Török József edző vezetésével egy rendkívül jó közösséget alkotott. Ebben az évben végig kezdő játékosként szerepeltem az NB1/ B - ben. Később Mészáros Ferenc, majd Détári Lajos kevesebbet játszatott. Sisa Tibor érkeztével minden megváltozott. Ő kezdetben csatárként számított rám, szinte véletlenül kerültem vissza a jobb futó szerepkörébe – ahol gyerekként is játszottam – és gyökeret vertem a csapatban. Végigjátszottam a tavaszt, miután feljutottunk az NB 1 -be, továbbra is élvezem edzőm bizalmát. Az elmúlt év legszebb emléke az Újpestnek lőtt gólom, valamint az üllői úti győzelmünk volt. Külön öröm számomra, hogy Megyesivel és Dupaival együtt saját nevelésű játékosként szerepelhetek. További terveim között a külföldi szereplés lehetősége is szerepel. A Keepersport Hungary által nyújtott lehetőséget (on-line termékrendelés) nagyon jónak tartom, hiszen első osztályú sportolóként is problémát okoz egyes termékek beszerzése. Noha nem kapus vagyok, mezőnyjátékosként számomra is érdekes a Keepersport kínálata, éles- és gumis stoplist, valamint sípcsontvédőt rendeltem, hiszen ezeket mi is éppen úgy használjuk, mint a kapusok. Ajánlom másoknak ezt a lehetőséget, most már nekem sem kell kilométereket utazva járni a sportboltokat, hanem katalógusból, vagy az on-line shop kínálatából válogathatok.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.07.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Vukasin Poleksical a Csőszer Fc. Tatabánya kapusával.

Vukasin Poleksic vagyok a Csőszer Fc. Tatabánya kapusa. 1982.-ben születtem Niksicben Szerbia-Montenegróban. Már 6 évesen kezdtem futballozni a Niksic csapatában. Gyermekkorom legszebb futballélménye egy spanyolországi tornához kötődik, ahol Jugoszlávia U15-ös válogatottjával sikerült megszereznünk az 1. helyet olyan neves nemzetek előtt, mint Hollandia, Olaszország vagy a hazaiak. A torna végén nem csak a legjobb kapus, hanem a legjobb játékos díját is sikerült megszereznem. Nem sokkal később már 17 évesen bemutatkozhattam a Sutjeska felnőtt csapatában.2 és fél évig voltam a csapat kapusa, valamint a csapat történetének legfiatalabb kapitánya. Fejlődésemben meghatározó szerepet játszott Dusko Bakrac kapusedzőm, akire nagy szeretettel gondolok.
19 éves múltam, amikor az olaszországi Lecce-be igazoltam. Első évben a Serie B –ben 6 meccset, majd következő évben a Serie A –ban 8 mérkőzésen szerepeltem. Legemlékezetesebb mérkőzésem volt, amikor a Juventust fogadtuk, és 1 gólos vezetésünket a világbajnok Francia Trezeguet a 91. percben tudta csak kiegyenlíteni. Másik óriási élményem, amikor az Inter otthonában a milánói San Siro stadion 60.000 nézője előtt játszhattam. A mellékelt fényképen látható, hogy miért lettem a mezőny legjobbja.(Men of the game).

Miután szerződésem lejártával nevelőegyesületem túl sok pénzt kért értem, ezért vissza kellett térnem hazámba.1 évet védtem ismét a Sutjeska csapatában, ahol az 1. osztályú bajnokság 26 meccsén mindössze 5 gólt kaptam. Innen kerültem Magyarországra, a Csőszer Fc. Tatabánya csapatába, ahol 2 és fél éves szerződést kötöttem. Nagyon jó közösségbe kerültem, jól érzem itt magam, a csapat mesterével Sisa Tiborral is remek a kapcsolatom. A felkészülésemben kapusedzőnk Kiss Imre van segítségemre.
Nagyon örültem amikor megismerkedtem a Keepersport termékeivel. Határozottan állíthatom – miután én is ezt használom az edzéseken – hogy minőségükkel, kényelmükkel a legmagasabb igényeket is kielégítik.

Legfőbb tervem, hogy jó teljesítménnyel segítsem a Tatabányát a minél jobb helyezés elérésében. Természetesen feleségemmel Krisztinával már gondoskodtunk az utánpótlásról, 3 éves kisfiunk majd egyszer átveheti a helyemet a kapuban.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.04.
Vissza a lap tetejére.

Interjú ifj. Dombai Andrással

Ifj. Dombai András vagyok.1979-ben születtem. Igazi futballista dinasztia a miénk. Nagyapám id. Dombai András a Budapesti Honvéd csapatában sajátította el a labdarúgás alapjait. A Kistex és a Szolnok érintésével érkezett 1957-ben Tatabányára.7 éven keresztül közel 100 mérkőzésen szerepelt az NB 1-ben.
Édesapám, Dombai András szintén Tatabányai nevelés, rövid Ferencvárosi kitérőtől eltekintve egész pályafutását a TBSC csapatában töltötte. 1974 és 91 között több mint 130 NB1 –es mérkőzésen védett. Szerepelt az összes korosztályos válogatottban, valamint az olimpiai B csapatban.
Én abban az évben kezdtem el a labdarúgást, amikor édesapám visszavonult. Hozzá hasonlóan Tatabányán nevelkedtem, Dupai János utánpótlás edző segítségével. Fejlődésemben Kovács László kapusedző segített, aki érdekes módon az ifi és később a junior csapatban is kapusedzőm volt, miként jelenlegi csapatomban az NB1-es Lombard FC. Pápánál is treníroz. Pályafutásom során, természetesen a család is segítséget nyújtott a mérkőzések és különböző szituációk elemzésében és értékelésében. Utánpótlás korom legszebb emléke, hogy első éves junior korú kapusként 18 évesen az MTK és az FTC mögött 3. helyet sikerült megszereznünk a bajnokságban. Nemsokára az utánpótlás válogatottba is bekerültem, miután kettős igazolással a Dorog csapatában kiemelkedő teljesítményt nyújtottam. 22 évesen mutatkoztam be az NB1-ben a Lombard FC Tatabánya Videoton elleni mérkőzésén. Miután csapatunk kiesett az NB1-ből, és Szombathelyre költözött, következő évben 6-7 meccset védtem a második vonalban, majd 1 évig kölcsönjátékosként Mosonmagyaróvárra kerültem. Igen jó évet zártam. A téli teremtornán a Nyugat válogatottjába kerültem.

2005. őszén kerültem jelenlegi csapatomhoz az NB1-es Pápához, ahol a szezon folyamán Velem kezdődött a csapat összeállítása. Szereplésünk sajnos nem úgy sikerült ahogy terveztük. A rendkívül sok nemzetet felvonultató csapatunk ( Zambia, Japán, Kanada, Szlovákia idegenlégiósai ) csak későn állt össze. Miután a Ferencvárosból Szűcs Lajos hozzánk igazolt – akivel rendkívül korrekt és baráti a kapcsolatom –, a tavaszt a kispadon töltöttem. Mindenképpen védeni szeretnék, és várom a további lehetőségeket. Természetesen gondoltam arra is , hogy a civil életben is boldogulnom kell, idén januárban szereztem diplomát, mint sportmenedzser. Remélem később sportolói múltamnak is hasznát vehetem, mint sportvezető.

Testvéreim közül Viktor lassan a Tatabánya felnőtt keretében szerepelhet, Kata korábban kosárlabdázott, míg Péternek 3 évesen még van ideje sportágat választani. Magánéletem tartós kapcsolatra épül. Barátnőmmel már tervezzük az esküvőnket.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.05.
Vissza a lap tetejére.

Interjú Kiss Imrével, a Csőszer Fc. Tatabánya kapusedzőjével.

Kiss Imre vagyok. 1970-ben kezdtem el futballozni, Hajdúböszörményben, 13 éves koromban. Sikerült bekerülnöm az ifi válogatottba, és igen fiatalon szülővárosom másodosztályú csapatában bemutatkoznom. Tehetségemre, Gelei József, a Tatabánya frissen kinevezett vezetőedzője – aki abban az évben hagyta abba aktív pályafutását – is felfigyelt. Így kerültem 17 évesen Tatabányára. A felnőtt csapatban Brünyi Béla , Csepecz János és Dombai András voltak a kapusok. Én az ifiben és a tartalékcsapatban jutottam szóhoz. Nem több, mint 1 év leforgása alatt sikerült megelőznöm kollégáimat. Az 1975-ös őszi szezonban 18 évesen végig kezdő kapusként szerepeltem. Még ebben az évben ifjúsági Európa Bajnokságon 3. helyezést szereztem, következő évben már ezüstérmesek lettünk.
Korábbi edzőm Moór Ede halála után Monostori Tivadar került Tatabányára. Ő Csepecz Janit favorizálta, akinek ebben az időszakban tényleg jól ment a védés. Én az U 21-es válogatottban elért sikereimnek köszönhetően, az 1978-as Argentin világbajnokságra készülő Magyar válogatott kerettagja voltam. Ezután az elkerülhetetlen katonaság évei következtek.1980-ban jött el ismét az én időm, amikor egy fehérvári mérkőzésen 0-2 állásnál Dombai megsérült, és beálltam. Miután sikerült 11-est is védenem, a végeredmény 2-2 re alakult. 1981 tavaszán – Dr. Lakat Károly tanár úr irányításával - végigvédtem a szezont. Öt 11 –est sikerült hárítanom, és az utolsó 8 meccsen gólt sem kaptam. Jó szereplésünknek köszönhetően, a csapat történetében először ezüstérmet szereztünk, és az UEFA kupában indulhattunk.
A sorsolás egy világhírű csapattal hozott össze minket, a Reál Madrid jött Tatabányára. A stadion zsúfolásig megtelt. Óriási küzdelemben – életem legnagyobb védését bemutatva Santillana egyik fejesénél – 2-1 re nyertünk úgy, hogy a Spanyolok gólja előtt Velem szemben szabálytalankodtak. A történet minden Tatabányai focirajongó előtt ismert, a visszavágón a Bernabeu stadionban meg nem adott 11 –es, jogtalan kiállítás és elképesztő bírói részrehajlás következtében minimális 1-0 –s vereséget szenvedtünk. A találkozó után a madridiak meg is egyeztek a Tatabánya vezetőségével átigazolásomról ( Emmer László csapattársammal együtt ) de az akkori érvényben lévő szabályok alapján 30 éves kor alatt nem lehetett külföldre igazolni. Ha ez akkor létrejön, akkor a Tatabánya 25 éve játszhatná villanyfényben mérkőzéseit, ugyanis ráadásként megcsinálták volna a stadion világítást.
Karácsonyra megjött a várva-várt válogatott meghívó Mészöly Kálmán szövetségi kapitánytól. Az 1982-es spanyolországi világbajnokságra utazhattam a válogatottal. A VB-n nem jutottam szóhoz, ehhez egy kicsit nagyobb szerencsére lett volna szükségem. A Mezei György vezetésével újjá alakuló válogatottban Zsiborás Gáborral együtt kaptam meghívót.

Válogatottbeli bemutatkozásom előtt, 1983. okt. 1-én Pécsen súlyos térdsérülést szenvedtem. 2 és fél évi irtózatosan kemény munka után sikerült visszakerülnöm a Tatabánya első csapatába. A következő időszak ismét egy ezüst majd egy bronzérmet jelentett. A csapat mestere ekkor Temesvári Miklós volt, akire Lakat tanár úr mellett a legszívesebben emlékszem.
Büszke vagyok arra, hogy olyan játékosokkal futballozhattam egy csapatban, mint Csapó Karcsi, a legendás Szabó Gyuri és Lakatos Karcsi. 1988-ban a sokszoros utánpótlás válogatott Mázi Tamás mögött többnyire csak a kispad jutott. Az ő sérülése után még védtem, de tartósan már nem tudtam megszilárdítani helyem az első csapat kapujában. 1990 nyarán búcsúztam az élvonalból.

A labdarúgástól nem szakadtam el, jelenleg is a Csőszer FC Tatabánya kapusedzője vagyok, valamint a Bányász Öregfiúkban is szerepelek. Nagyfiam Szabolcs 10 éve vízilabdázik. Ő nem védi, hanem lövi a gólokat. Nagylányom nem a sportban jeleskedik, 5 nyelven beszél, főiskolás. 28 éve élek Zsuzsával a feleségemmel boldog házasságban. Saját vállalkozásunkat közösen irányítjuk.

Az interjút Kovács Loránd készítette. 2006.05.
Vissza a lap tetejére.